A BÉKÉS átmenet azt jelenti, hogy a Rendszer-váltás bekövetkeztéig a társadalom, a gazdaság működése folyamatos, állam által irányított, a diktatúra és a megszálló állam felszámolása és a jogfolytonos, új magyar állam létrehozása tárgyalások útján, tervezetten, szervezetten, jogszerűen, alkotmányos keretek közt (a magyar állam érvényes és hatályos joga szerint) és a nemzetközi jogot figyelembe véve megy végbe.

 

Egyesek nem értik, hogy egyáltalán egy társadalmi rendszerváltáshoz minek kell „átmenet”. Főleg BÉKÉS. Egyiket leváltjuk, másikat bevezetjük és kész.

Csak hát egy társadalmi rendszerváltás az nem olyan, mint egy új autó vásárlása. Nem olyan, hogy a szalon parkolójában kiszállunk a régiből, veszünk egy újat, és azzal megyünk haza. A társadalmi rendszerváltás az leginkább egy költözéshez, vagy ami rosszabb, egy lakásfelújításhoz, vagy ami még rosszabb, egy ugyanazon a telken végzett, alapoktól kezdődő új házépítés. Úgy, hogy közben a család feje felett mindig legyen fedél, lehessen főzni, leülni enni, lehessen fürdeni meg legyen hol aludni. Így talán már mindenki jobban érti, hogy miért kell átmenet, mert tudja, mivel jár egy költözés, ahol magunk pakoljuk össze a cuccainkat, és magunk tesszük lakhatóvá az új lakásunkat, házunkat. Nem beszélve egy ház átépítéséről vagy új ház építéséről. Tehát a társadalmi rendszerváltáskor a döntéstől a megvalósításig, az egyik rendszerből a másikban való átmenetig IDŐ kell, ami alatt a szükséges változásokat elvégezzük.

 

A BÉKÉS átmenet az nem szükséges kellék egy társadalmi rendszerváltáshoz, se 1789-ben a franciák, se 1917-ben az oroszok nem úgy csinálták. Csak hát ők először csinálták, tapasztalatok nélkül. Nekünk, magyaroknak viszont a világon mindenki másnál nagyobb tapasztalatunk van társadalmi rendszerváltásban. Csak a dátumokat sorolom. 1848, 1867, 1918, 1919, 1920, 1945, 1956 okt., 1956 nov., 1989, 2012. Ha az 56-os októberi forradalmat és a novemberi hatalom visszaállítást egynek veszem, akkor is 9 (! azaz KILENC!) alkalommal váltottunk rendszert! Utánunk a franciák következnek, ők az 5. köztársaságuknál tartanak.

Tehát a BÉKÉS átmenet az nem kötelező kellék egy rendszerváltáshoz, hanem a tapasztalat alakította ki. Az utolsó előtti rendszerváltás - a hatalom által szervezve is a saját átmentésükre – állami jogfolytonosság fenntartásával, csak az állam és a jogrendszer legszükségesebb átalakításával is egy évig tartott 89-90 között. Nem beszélve a gazdasági és egyéb nagy társadalmi alrendszerek átalakításáról, ami évekig is eltart, és van, ami 20-30 évig is eltart (pl egy új nyugdíjrendszer felépítése.)

És a legutolsó, alkotmányellenes rendszerváltás átmeneti ideje – az új, nem magyar állam létrehozása miatt – már két évig tartott 2012-2014 között (eddig működtetett egymás mellett, párhuzamosan kettő államot a politikai „elit”) és még mindig tart.

 

Tehát a történelmi tapasztalatunk alapján - ha nem nagy anyagi és véráldozattal, és az életszínvonal 20-30 éves visszaesésével akarunk rendszert váltani, akkor - a diktatúra lebontására is kell egy Átmeneti időszak. És leginkább azért, mert nem állami jogfolytonosságban megyünk át az egyik rendszerből a másikba. Hanem két államból kell egyet csináljunk. Egy alkotmányellenes, jogilag érvénytelen nem magyar államot le kell bontanunk, és egy új magyar államot fel kell építenünk. Ez legalább addig eltart, míg létrehozták. És éppen a két állam miatt kell új, kettős alárendeltségű ideiglenes kormány. Mert a diktatúra kormányára – de még egy új kormányt létrehozó Országgyűlésére - se lehet rábízni, hogy lebontsa az általa épített diktatúrát. Ezt nekünk, a magyar népnek kell elvégezni, és ez nem lesz egy egyszerű feladat. Még nekünk, a kreatív magyaroknak se…..

 

Amit az ideiglenes kormány létrejöttéről még tudni kell:

Sokan mondják, hogy a politikai „elit” nem fog tárgyalni az érvénytelen hatalma BÉKÉS átadásáról, a saját diktatúrájuk lebontásában nem fognak részt venni. Én meg azt mondom, hogy részt fognak venni. Cserébe az életükért. Mert ha a diktatúrát nem békésen, nélkülük kell lebontani, akkor nincs szükség rájuk. Akkor saját magukat helyezik jogon kívül, akkor nem vagyunk felelősek többet az életükért. Bűneikért büntetlenül, helyben és azonnal megsemmisíthetőkké válnak…Csak nekünk nem egy pakli kártyát kell csinálni, hanem legalább tízet, hogy névvel, fényképpel felsoroljuk a diktatúra fő bűnöseit, létrehozóit, működtetőit.

És ha a diktatúrát csak forradalommal, népfelkeléssel vagy szabadságharccal lehet felszámolni, akkor ők, házaik, értékeik, családtagjaik lesznek az elsődleges célpontok. Tehát amikor megértik, hogy többé nincs mögöttük jog és hatalom, amely megvédhetné őket, és a túlélésük lesz a tét - és megértik, hogy csak a magyar nép jóindulatára számíthatnak - tárgyalni fognak a diktatúrájuk BÉKÉS lebontásáról.

 

És a tárgyalások megkezdésének feltétele a kapituláció, a fegyverletétel, a diktatúra tényének elismerése egy törvény vagy OGY határozat formájában. Ebben a hazaárulás beismerésén túl intézkedni kell a jogalkotás felfüggesztéséről, a tárgyalások megkezdéséről, a delegáció összetételéről és felhatalmazásáról, illetve a tárgyalások eredményeként az ideiglenes kormány létrehozásáról. Mindez azért kell, mert a tárgyalás alapja nem a nép TÖBBSÉGÉNEK akarata egy jogszerűen létrehozott hatalommal szemben – tehát nem egy demokratikus fordulat, egy népfelség érvényre juttatása a népfelséget megsértő politikai „elittel” szemben egy demokráciában - hanem a nép JOGÁNAK, (alkotmányos rendjének) képviselete és érvényre juttatása egy jog nélküli, érvénytelen hatalommal szemben. Tehát a majdani többség megteremtése az érvényes és hatályos jog mögé, az is az ideiglenes kormány időszakának feladata lesz, amit a kormánnyal együtt nekünk kell elvégezni.

 

Az ideiglenes kormány legfontosabb sajátossága a kettős alárendelés az induláskor. A diktatúra BÉKÉS lebontása, a zökkenőmentes átmenet megköveteli a politikai elit részvételét, de ők ezt csak a saját jogukkal tudják megtenni. Tehát az átmenetet levezénylő ideiglenes kormányt a folyamatot elindító 100 ezrek javaslatára a diktatúra Országgyűlésének is meg kell szavazni. És amikor megalakulnak, az esküt viszont az ezer éves magyar államra és annak jogára kell letegyék.

 

Saját magamnak mondanék ellent, ha 100 ezer hazafit megszervező testület döntéseit akarnám megelőlegezni, majd ennek a tárgyalásait és az így összeálló ideiglenes kormány összetételét és feladatait akarnám előre leírni.

Én a FOLYAMATOT tudom leírni, tudva azt, hogy az hogyan kell végbe menjen, és mi az, aminek biztosan benne kell lenni a végeredményben….

 

Tehát az ideiglenes kormány legfőbb feladata is kettős. Egyrészt a diktatúra államának működtetése a diktatúra elemei nélkül (illetve azok fokozatos lebontásával) a költségvetés, a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, és a szociális ellátó rendszerek működtetése, a közrend és a közbiztonság fenntartása, illetve a gazdaság működésének, a lakosság ellátásának biztosítása.

Másrészt a nép alkotmányozásának előkészítése és lebonyolítása, az alapján egy új választási rendszer megalkotása és az alapján választás lebonyolítása, új magyar állam létrehozásának előkészítése. Vagyis miközben az egyik államot fokozatosan leépítik, addig a másik államot meg felépítik. A lényeg abban van, hogy ki DÖNT.

Ezt pedig nem szabad kiadni a kezünkből. Az egész folyamatot végig – a jogfolytonos magyar állam és annak kormánya megalakulásáig – nekünk, a folyamatot elindító 100 ezer főnek kell irányítani, ellenőrzésünk alatt tartani. Hogy az átmenet idején ne tudja senki eltéríteni a folyamatot az eredeti irányától, céljaitól.

 

Azt, hogy mik lesznek az ideiglenes kormány első intézkedései, azt két dolog előre meghatározza, illetve behatárolja. Az egyik, hogy milyen állam jön majd létre, a másik, hogy a működőképességet fenn kell tartani. Mivel az új magyar állam nem fogja elismerni a felhatalmazása nélkül, a háttérhatalom irányította kormányok által felhalmozott államadósságot, az elsődleges feladat már a tárgyalásokon a pénzügyi rendszer működőképességének fenntartása lesz. Tehát mindjárt az elején ki kell nyilvánítani, hogy az átmenet működőképességére felvett hitelekért az új állam kezességet vállal.

Hogy mit és hogyan tehet - és mit nem tehet - az ideiglenes kormány, arra a legjobb példa a Nemzeti Bank helyzete. Az nem kérdés, hogy annak vezetője is távozik a kormánnyal együtt (és osztozik a diktatúrát működtetők felelősségre vonásában).

De mivel az új elnök csak ideiglenes felhatalmazással rendelkezik, és a hatályos magyar állam joga nem tesz lehetővé egy új működést, ezért csak olyan intézkedéseket tehet, ami a régi jog felfüggesztésével jár, de a működését érintő új jogot nem alkothat. Tehát a pénzkibocsátás jogáról csak az új állam intézkedhet.

És mindennel csak így járhat el az ideiglenes kormány. Ezért kell legyen majd egy tárgyalásokon elfogadott törvénycsomag, amit még a diktatúra parlamentje kell megszavazzon. Ebben olyanok lesznek, mint pl a „forintosítási” törvény szerint a hitelösszeg újraszámolása a felvételkori árfolyamon (annak minden következményével), illetve minden olyan intézkedés felfüggesztése, mely az elmúlt 3 évben született és súlyos joghátrányt okoz egyes területeken az állampolgárok sokaságának. A rokkantakkal szembeni embertelen intézkedésektől a közmunkásokkal való bánásmódig, az EU támogatások barátoknak való leosztásától, a pályázati rendszerek csalásáig, az állami földek átjátszásáig.

 

 

Hogy mi mindent kell még napi szinten elvégezni egy ideiglenes kormánynak, annak kidolgozására civilekből álló szakértők fognak segíteni….

Az én dolgom a HELYZETÉRTÉKELÉS. A PROBLÉMA létrejöttétől, felismerésétől a probléma okozta helyzet elemzésén keresztül a helyzet adta FELADAT -ból levont KÖVETKEZTETÉSEK alapján MEGOLDÁSI JAVASLAT tétele a rendszerváltást akaróknak….

Ezt tettem ebben a két jegyzetemben, és ezt összegzem a III. részben.