HARMADIK RÉSZ
A pornográfia tárháza.
"Gyöngyszemek" a Talmudból.

Keresztény testvéreim, gondolkodjunk egy kissé! Ugyebár, mindnyájan tudjuk, hogy az erkölcsök az utóbbi évtizedek alatt nagyon. sokat romlottak. Mi rontott rajtuk legtöbbet? Az irodalom; az az irodalom, amelynek legkedvencebb témája a házasságtörés. Kik ennek az irodalomnak a termesztői? A zsidó fajhoz tartozó irkászok. Honnan merítik ezt a sok undokságot? A Talmudból. Hiszen a Talmud kivonata a zsidó vallástan; a Talmudot adják elő a zsidó hittanórákon. Csoda-e tehát. ha a Talmud szellemében oktatott lányoknak fogalmuk sincs a tiszta házaséletről ... És, ha a baj csak ennyi volna! De a zsidó asszonyok erkölcstelenségeit megírják pikáns tárca, novella, regény és színmű formájában, s ezekben az írásművekben általánosítva csak az asszony szerepel, elhallgatják mellőle, hogy a zsidó asszony követi el azokat a házasságtöréseket. Gondolkodjunk csak egy kissé és rá fogunk jönni arra, hogy a zsidó íróknak ez az általánosítása terjesztette el az erkölcstelenséget a keresztény asszonyok között.
A Talmud fordítása I. kiadásának megjelenése idején "Az Est" és a többi zsidó lap kórusban követelte. hogy a rendőrség tartóztasson le, mert én ocsmányságokat hirdetek a Talmudból, pedig ez csalás, mert abban a szent könyvben nincs semmi pornografikus dolog. Rögtön odazúdítottam nekik egy csomó idézetet, amire ők persze kussoltak s többet nem ordítottak rendőrért. Most itt adom egy csomóban azt a gazdag gyűjteményt, hadd lássák a keresztények, hogy minő "szent" könyvből folyik a tanítás a zsidó hittanórákon.
Már az I. részben idéztetik a Sanhedrin 52b. lapjából, hogy, "ha egy férfi házasságtörést követ el és egy másik férfi feleségével - kivéve egy máshitűnek a feleségét, - akkor megfojtás által kell őt megölni" A Talmud Tosephot-ja, valamint a nagytekintélyű Rasi is azt tanítja (Ad Pentat. Lev. 20" 10.), hogy ebből az idegennek felesége ki van véve, tehát világos, hogy a nem zsidóknál nincs valódi értelemben vett házasság. Hát persze házasságról csak emberek között lehet szó, a nem-zsidó pedig nem ember, hanem barom, szamár, miként az I. részben idézett Talmud-passzusokkal kimutattuk. Bechaj, Levi, Gerson és még egy falka rabbi uniszónó tanítja, hogy a zsidó nem követ el házasságtörést, mikor keresztény nővel erkölcstelenkedik. Majmonides a "Sas" is így nyilatkozik: "Szabad az asszonyt hitetlenségében (vagyis a hitetlen, nem-zsidó nőt) megbecsteleníteni". (Jad. ch. 2b.)

De élvezzük magát a Talmudot! A Berakhoth 57a. lapján olvassuk, hogy "aki álmában az anyjával közösül, az bölcsességet remélhet; aki egy eljegyzett, hajadonnal, az jártasságot a Tórában; aki a nővérével, az tudományt, aki felebarátjának feleségével, az örök életet. Nos tehát, kedves olvasóm, ugyebár, ha a házasságtörés még álomban is ekkora jóval van összekötve, nemde bolond lenne; aki nem jártatná égész nap az eszét valamely menyecskén, hogy aztán éjjel azzal álmodjék! Hiszen ez a legkönnyebb út az üdvözüléshez!
Szép dolgot találunk a Nidda (havi tisztulás) 47b. lapján is: "Egy hároméves és egynapos leány eljegyeztetik a közösülés által; ha azonban a harmadik évén alul van, akkor az elhálás csak annyi, mintha az ember a szeméhez nyúlna az ujjával, azaz nem sérti meg a szüzességet, mert a bélyeg újból benő".
"Egy hároméves és egynapos leány a közösülés által feleséggé tehető, ha a dolog házasság céljából történt. Ha az özvegy asszonnyal a sógora hált, akkor ezáltal nejévé tette őt. Ha egy kilencéves és egynapos fiú a bátyja özvegyével halt, akkor ezáltal a nejévé tette és csak akkor adhat az asszonynak váláslevelet, ha már nagykorú lett". (Sanhedrín 55b.)
A Jóma (engesztelő nap) 18b. lapján elmondatik, hogy első mestereknek: Rabh és Nachman rabbiknak az volt a szokásuk, hogy, ha idegen városba érkeztek, kikiáltatták, hogy ki akar egy-két napra a feléségük lenni? Ugyanott a 19b. lapon olvassuk, hogy egykor Elijahu (Illés próféta) így szólt Jehuda rabbihoz: "Ma van az engesztelőnap s mégis hány szüzet fogok ma megszeplősíteni? De az Úr azt mondja, hogy bűn a kapu előtt marad". (Nem érintik a lelket.)
Az Aboda zara 17a. lapján olvassuk Eliézer rabbiról, hogy nem létezett k .... e földön, akivel ő nem hált volna; midőn egyszer meghallotta, hogy egy tengerentúli országban van még egy k ...., aki egy zacskó dénárért ad .., magához vette a pénzt és annak a nőnek kedvéért hét folyón utazott keresztül.
A dolog véghezvitele alatt azonban a nő szelet adott és így szólt: Amint ez a szél nem megy oda vissza, ahonnan kijött, úgy nem fog Eliézer penitenciája sem elfogadásra találni... Azonban az Úr Eliézer halálakor így kiáltott az tízből: Eliézer bement az örök életbe.
A Kiddusin (eljegyzések) című traktátus 81a. lapján mondatik Akiba rabbiról, hogy tízszer nekilátott egy asszonyt a pálmafán; átkarolta tehát a fát és fölmászott az asszony után. De az asszony képében a sátán rejtőzött, aki a rabbit így fogadta:
Ha nem mondták volna az égben, hogy Akibával óvatosan kell bánni, nem adnék két fillért sem az életedért! Meir rabbit meg egy folyó túlsó partjára csalta át egy asszony-ördög. Tarpon rabbiról is hasonló kalandot olvasunk. Pedig a Talmud azt mondja, hogy a rabbik tettei a törvény magyarázatául tekintendők (Berakoth 62a., Hagiga 5b. Lásd a Talmud tekintélyéről szóló bevezetést).
A Sanhedrin 22a. lapján ezt a szentírás-magyarázatot találjuk: "Abisag így szólt Dávidhoz: Végy engem nőül. Dávid pedig így felelt: Te tiltva vagy nekem. (Akkor már 18 felesége volt.) Abisag erre így szólt: Ha a tolvajnál hiányzik a bátorság, akkor erényes lesz. Erre Dávid így szólt: Hívjátok be hozzám Bath-Sebát, (Hogy az ellenkezőt, vagyis képességét bebizonyítsa.) Bath-Seba bejött a király szobájába. Jehuda rabbi mondja: Abban az órában Bath-Seba 13 törülközőben törölte meg magát. (Mindenik elhálás után meg kell magát törülnie.) - Méltán mondja tehát a következő hasábon a tudós Semnél rabbi: Az asszony egy alaktalan tömeg s ezzel köttök szövetséget, ami őt készséges eszközötökké teszi. A férfi dolga elbánni a feleségével, akar egy darab hússal, amit a mészárostól vett s amit tetszése szerint pörkölve vagy sütve költhet el; mindent tehet vele, amit akar (következik a közösülés stb. módozatainak meztelen felsorolása), ő arra van rendelve. hogy mindent panasz nélkül tűrjön. (Nedarim 20b.) - "Egy nemzsidónak szabad elvennie a saját leányát, a rabszolgának még saját anyját is. De, ha a nem-zsidó az ő rabszolgájának a feleségével hál, halállal büntetendő. Ha egy nemzsidó egy másiknak feleségével természetellenesen közösül (úgy, hogy nincs köztük copula), akkor nem büntetendő.
A nyilvános imák a zsinagógában 10 férfi jelenlétét követelik (Megillah 23b. és máshol) 9 férfi és egymillió asszony sem teszik teljessé a gyülekezetet, Isten jelenléte hiányzik, mert az asszony - semmi.
Dostoj rabbi a Numeri 10, 36. versét magyarázván, azt mondja, hogy az Istenség kétezernél és két milliárdnál kevesebben nem nyugszik. Tehát, ha egy hiányzik és egy terhes asszony van ott, megeshetik, hogy egy kutya megugatja és korcsot szül s akkor az Istenség elvonatik az izraelitáktól. (Baba kamma 83 a.)
A Szóta (házasságtöréssel gyanúsított asszony) 2a, 7a, 8a és b., 20a. lapjain olvassuk ezeket: "Ha egy férfi a feleségére való féltékenységét kellőképpen megokolja, akkor két tanú előtt meg kell az asszonyt intenie és azután az egyik tanúnak bizonysága alapján is joga van az asszonyt a "keserű vízzel" megitatni. - Ha az asszony azt mondja: én tisztátalan vagyok, - akkor szét kell törni a kethubát (házassági szerződés) és az asszony elválasztatik. Ha azonban azt mondja: Én tiszta vagyok, - akkor kivezetik a keleti kapuhoz, mert ott szokás a házasságtöréssel gyanúsítottakat megitatni, azután megfogja a pap a ruháját és fölszakítja, hogy a melle kilássék, azután a haját is kibontja. Hogyha szép melle van, akkor nem szabad a ruháit annyira letépni s ha szép haja van, azt nem szabad kibontani. - Ha fehérbe volt öltözve, most feketébe öltöztetik, ha arany ékszere, lánca, orrkarikája, gyűrűje volt, ezeket elszedik tőle, hogy eléktelenítsék. Azután a pap egy pálmarostból font kötelet vesz elő és odakötözi az asszonyt (a pányvához) a melle fölött. Aki látni akarja a bűnöst, megnézheti, kivéve az ő rabszolgálóit, mert ez által azok szíve megkeményedne. - A nőt nem meztelenül kövezik meg. Minthogy az asszony először a csípőjével vétkezett, azután a testével, azért először a csípőjét ütik, azután a testén és a többi testrésze sem marad mentes. Ő először a csípőjét takarta föl annak a férfinak, azért esik a csípőjére; azután a hasára vette őt, azért dagad föl a "keserű víztől" a hasa neki is; csemegeétkekkel etette a férfit, azért az ő áldozata a barmok étke leszen; ő továbbá drága bort adott annak a férfinak drága pohárban, azért ad neki a pap "keserű vizet" cserépcsészéből. - Alighogy megissza az asszony a "keserű vizet", arca szürkéssárga lesz, a szemei kidüllednek, az erei megdagadnak és mindenki ezt kiáltja: Vezessétek ki! Vezessétek ki! - hogy a csarnokot ne tegye tisztátalanná (mások szerint: mert meghalhat vagy esetleg havibajt kaphat).

"Az asszonyra nehezedő átkok közé tartozik az is, hogy a haját megnöveszti, mint Lilith (éjjeli rém), a vizelésnél guggol, mint a barmok és férjének matracul szolgál". (Erubin l00b.)
"Az asszonyi tej tisztátalanná tesz, még akkor is, ha akaratlanul csöppent valamire. A barom teje csak akkor tesz tisztátalanná, ha akarattal csöppentetett valamire". (Sabbath 148b.)
A Sanhedrin l00b. lapján olvassuk, hogy egy leány mindig teher az apjának, még éjjele sincs a sok gondtól: míg kicsiny, vigyázni kell, hogy el ne csábítsák, ha felserdült, vigyázni kell, hogy ne k... álkodjék; ha férjhez adható, vigyázni kell, hogy otthon ne maradjon, ha férjhez ment, vigyázni kell, hogy gyerekek nélkül ne maradjon; ha megöregedett, vigyázni kell, hogy varázslással ne foglalkozzék. A rabbik is azt tanítják, hogy ugyan a világ se férfiak nélkül, se asszonyok nélkül fenn nem állhatna: de mégis jó annak, akinek fiai vannak és jaj annak, akinek leányai vannak. A rossz asszony a férfi bélpoklossága. Kergesd ki a rossz asszonyt és meggyógyultál a bélpoklosságtól. Jó a szép asszony férjének, mert az ő napjai duplán számítanak. Fordítsd el szemeidet a bájos asszonytól, mert könnyen hálójába kerít. Ne látogasd férjét, bort és más részegítőt inni nála, mert egy szép asszony arca már sokat tönkre juttatott és számosokat ölt meg.
"Egyszer egy apa meghallotta, amint a felesége így szólt a leányához: Mért nem vagy diszkrétebb a házasságtörésnél? Nekem tíz fiam volt, de csak egy volt az apádtól. Az apa ezt meghallván, halálos ágyán így végrendelkezett: Az egész vagyonom egy fiamé legyen. Aztán persze nem tudták, hogy melyiket akarta örökösévé tenni. Banaábhoz fordultak tehát és ez így szól: Menjetek, üssetek rá atyátok sírjára, míg föl nem kel és ki nem nyilatkoztatja, hogy kire hagyta közületek a vagyonát. Elmentek tehát a sírhoz mindnyájan, csak az az egy nem, aki az igazi fia vala. Erre Banaáh így szólt: Azé legyen a vagyon. (Baba bathra 58a.)
A rabbik tanítják: Ezek a szépítőszerei az asszonyoknak: a szemeiket stíbiummal mázolják be, a testüket meg az arcukat pedig világospiros porral kenik be. Némelyek azt mondják, hogy a szőrt is eltávolítják lent a szeméremtestükről. Chisda rabbi, felesége a menye szemeláttára cicomázta magát, amire Huna rabbi megjegyezte, hogy ez illik egy fiatal asszonynak, de egy öregnek nem. Chisda erre így telelt: Istenemre, nemcsak a le anyád, hanem a nagyanyád is így tesz, még ha a sír szélén áll is, mert azt szokták az emberek mondani: A hatvanesztendős asszony épp úgy fut a muzsika után, mint a hatesztendős. (Moéd Katan 9b.)
"Azoknak az asszonyoknak, akik szombaton tiltott ékességgel mennek ki, olyan lesz a szeméremtestük, mint egy erdő; mások szerint: csepegni fog, mint egy korsó". (Sabbath 62h.)
"Bár Kapara tanítá: Az igazak műve nagyobb, mint az ég és föld műve. A hajadon a hét negyedik napján tartsa a menyegzőjét és ötödik napon háljon a férjével, mert ezen a napon áldattak meg a halak, hogy szaporodjanak. Az özvegy a hét ötödik napján tartsa a menyegzőjét és a hatodik napon háljon a férjével, mert ezen a napon adatott az áldás az embereknek, hogy szaporodjanak". (Kethuboth 5a.)
"Cbasdi rabbi így szólt a leányaihoz: Ne egyetek káposztát a férjetek előtt. Éjjel ne egyetek káposztát. Ne végezzétek a szükségeket ugyanott, ahol a férjetek; ha a férjetek megfogja egyik kezével az emlőtöket, a másikkal a szeméremtesteteket, akkor engedjétek neki az emlőtöket megfogni, de a szeméremtesteteket ne, míg csak egészen föl nem izgatódik; akkor aztán hagyjátok neki". (Sabbath 140a.)
"A rabbik tanítják: Egy pohár bor jól áll az asszonynak, kettő csúnyán, háromnál erkölcstelent kíván a szájával, négynél még a szamarat is megveszi a vasáron (vágyai kielégítésére) és semmi nagy dolgot nem csinál ebből". (Kethuboth 65a.)
"Az asszonyt háromféle módon lehet feleséggé tenni és kétféle módon kapja vissza önállóságát. Meg lehet az asszonyt ugyanis szerezni pénzen, okirattal és elhálással. Visszanyeri pedig önállóságát válási oklevéllel vagy a férj elhalálozásával." Kiddusin 2a.)
"Egy asszony jött a Meir rabbi elnöklete alatt ítélkező tanács elé ezzel a panasszal: Egy ti közületek engem elhálás által feleségévé tett. Erre fölállt Meir és váláslevelet írt annak az asszonynak. Ugyanezt cselekvék utána a többiek is". (Sanhedrin lla.)
"Ha valaki leesik a háztetőről s egy asszonyban benne marad (úgy hogy azzal e módon közösül is), akkor kötelezve van a kártalanításra, a gyógyítás és késedelmi kár megtérítésére, de a megszégyenítésért nem tartozik fizetni, mert a dolog nem készakarva történt." (Baba kamma 27a.) "Az erőszakkal közösült nőnek nem kell fájdalomdíjat fizetni, mert annak ezen fájdalmakat. később a férje alatt úgyis el kellett volna szenvednie". (U. o. 59 a.)
"Egyszer egy ember jött Gamliél rabbi elé és mondta: Rabbi! Háltam a feleségemmel és nem találtam vért. Az asszony azonban ezt vallá: Rabbi, én még szűz voltam. A rabbi így szólt hozzájuk: Hozzatok nekem két szolgálót: egyet, aki még szűz és egyet, aki már hált férfival. El is hozták a rabbinak s ez felültette őket egy-egy boroshordóra. Az elháltnál ekkor bizonyos szag terjedt el a hordóban, míg a szűz után nem lehetett szagot érezni. Ekkor az asszonyt ültették rá a hordóra s ő utána sem lehetett szagot érezni. - Egyszer egy ember jött Gamliél rabbi elé és mondá: Rabbi! Háltam a feleségemmel és nem találtam vért. Az asszony azonban így védekezett: Rabbi! Én olyan családból való vagyok, amelynek asszonyai vérszegénységben szenvednek, tehát se havi folyásuk nincsen, se szüzességi vérzésük. Gamliél kísérleteket tett az asszony rokonainál és úgy is találta a dolgot, amint az asszony mondotta". (Kethuboth 101). lap.)
"Osaja rabbi mondja: Egy menyasszonyt, aki az atyja házában van, ha a szemei szépek, nem szükséges az egész testében megvizsgálni; ha azonban a szemei csipásak, akkor az egész testében meg kell vizsgálni". (Taanith 24 a.)
"A tanítványok kérdezték Simeon rabbit: Miért parancsolja a Tóra az anyának, hogy áldozatot mutasson be? Ő pedig felelé: Abban az órában, amikor vajúdik, elhamarkodja magát és megesküszik, hogy soha sem fogja magát a férjétől elengedni. Miért mondja a Tóra, hogy ha az asszony fiút szül, akkor hét napig tisztátalan, ha pedig leányt, akkor tizennégy napig? Mert a fiúnak mindenki örül, tehát esküjei miatt hét nap múlva bánkódhat; ellenben egy leánynál mindenki szomorú, tehát tizennégy nap múlva van helye az esküje miatti bánatnak. Miért van a férfi arca lefelé a közösüléskor, az asszonyé pedig fölfelé? Mert a férfi azon hely felé néz , amelyből alkottatott, az asszony pedig azon hely felé, amelyből vétetett". (U. o. 311).) "Ha az asszony teherbe esett, akkor csak 271, 272 vagy 273 nap múlva szül". (U. o. 38 a.) "Justinia, Severusnak, Antonius fiának leánya mondá Kabbi rabbinak: Milyen korban mehet férjhez a leány? - Három év és egy nap. (Lásd fentebb, a 49. lapon.) Milyen korban lehet terhes?
- Tizenkettő év és egy nap. - Jaj nekem ama három esztendő miatt, amelyet az apai házban elvesztettem! De azért már kétéves koromban teherbe estem. Ha akarjátok, - mondá rabbi a tanítványainak, hát megmondom Ezekiellel (23, 30.) "Az ő testük, mint a szamarak teste". (U. o. S5. a.)
"Hona rabbi mondja: Az izraeliták szentek, mert az elhálást nem nappal végzik. Rabma mondá: egy sötét szobában szabad. Egy írástudónak is szabad, hogyha a ruhájával eltakarja magát". (Sabbath 86a.)
Gamliel rabbi nagyszerű megfigyelések alapján mondja: "Három dologért szeretem én a perzsákat: azért, mert ők fegyelmezettek az evésnél, az árnyékszéken és a közösülésnél". (Berakoth 8b.)
"Miért piszkosak a nem-zsidók? Mert undokságokat és csúszó-mászókat esznek. Mért mocskosak a babyloniak? Mert ők nem voltak a Sinai-hegyen. Amikor ugyanis a kígyó Évával hált, mocskot lövellt belé". (Sabbath 145b.) Ugyanoz áll az Aboda zara 22b. lapján).
"Rami rabbi mondja: Tilos az asszonyt a közösülésre kényszeríteni. Jehosna rabbi mondja: Ha valaki a feleségét közösülésre kényszeríti, akkor idétlen gyerekei születnek. Jochanan rabbi mondja: Minden asszony, aki férjét a közösülésre felszólítja, olyan gyermekeket kap, aminők még Mózes korában sem valának. Raba rabbi azt mondja, hogy, ha az ember fiúgyermekeket akar, akkor ismételje meg a közösülést. (ugyanez áll a Nidda 31b. lapján.) Ez azonban csak akkor áll, ha az asszony is kívánja. A férfi a szájával vágyakozik, az asszony a szívével. (Erubin l00b.) "Semuél rabbi mondá: Minden férfinak, aki után a felesége vágyakozik, olyan fiúgyermekei lesznek, aminők még Mózes apánk idejében sem voltak". (Nedarim 20b.)
"Tilos az embernek éhség idején a közösülést gyakorolni. A gyermekteleneknek azonban szabad". (Taanith lla.)
"Aki egy asszonynak a sarkára tekint, annak korcs gyermekei lesznek. ugyanez történik, ha valaki akkor néz a feleségére, mikor annak havibaja van". (Nedarim 20a.)
"Egy férfi ne legyen egyedül két asszonnyal, de egy asszony lehet egyedül két férfival... mert az asszonyok könnyelműek". (Kiddusin 76b.)
"Az embernek nem szabad nappal közösülnie. Azt az angyalt, aki a terhességre fölügyel, Lilithnek (éj, éjjeli rém) hívják; ez fogja az ondócseppeket és az Úr elé allítja s így szól: Világ Ura! mi legyen ebből a cseppből? Erős vagy gyönge, bölcs vagy buta, gazdag vagy szegény?" (Nidda 16b.) Jehuda rabbi mondá: "Ha egy torzszülött Lilithre hasonlít, akkor az az anya, aki szülte, tisztátalan; mert az a gyermek olyan, mint a többi gyermek, csakhogy szárnyai vannak". (Nidda 24b.) Dávid egyszer így szólt az Úr előtt:
Világ Ura! te atyám ondócsöppjeiből a legjobbat választottad ki és erővel ruháztál föl engem". (17. zsolt. 33. - Nidda 31b.) "Az Úr ül és számlálja Izrael közösüléseit, hogy mikor jön egy olyan csöpp, amelyből egy igazat teremthet". (U. o. Sajna, nem igen!)
"Jochanan rabbi mondja: Nagy dolgot bíztak rám a szolgálattevő angyalok: hogy t. i. béna gyerekek azért születnek, mert a szülők megfordított helyzetben feküsznek a közösüléskor; néma gyerekek azért születnek, mert a szülők egymás nemzőszerveit csókolják; süketnéma gyerekek azért születnek, mert a szüleik a közösülés közben csacsognak; végre vak gyerekek azért születnek, mert a szülők egymás nemi szerveit bámulják." (Nedarim 20a.)
"Simeon ben Jochaj rabbi mondá: Négy dolgot gyűlöl az Úr és én sem szeretem azokat: Ha valaki hirtelen lép be a hazába; ha valaki vizelés közben a kezébe veszi a nemzőszervét; ha valaki meztelenül vizel az ágya előtt s ha valaki mások előtt közösül. Rabba bar Huna ágyának függönyével zörgött, amikor közösülni akart, hogy az embereket távozásra szólítsa fel". (Nidda 17a.)
A rabbik tanították: Az első három hónapban a közösülés jó az asszonynak és nehéz a gyereknek; a középső három hónapban nehéz az asszonynak és 30 a gyereknek; az utolsó háromban jó az asszonynak és a gyereknek is, mert fehérnek és erősnek fog születni". (Nidda 31a.)
A Sanhedrin 53. stb. lapján részletesen tárgyaltatik az apával, anyával, mennyel, apóssal, ugyanazon neművel és állattal való közösülés minden esete. Elmondatik, hogy az asszonnyal rendes és rendellenes módon lehet közösülni, az állattal pedig csak úgy, hogy az illető a hímvesszejét odadörzsöli".
"Az embernek éppúgy szabad az állatoknál a hímvesszőt bedugni, mint egy pecket a tokjába". (A Talmud tehát világosan megengedi a bestialitást! Aboda zara 20b.)
A Baba mezia 91a. lapján mondja Papa rabbi, hogy különböző nemű állatokat nem szabad az istállóban összerakni, bár Semuél ezt csak a paráználkodókra nézve tiltja, amelyek úgy viselik magukat, mint a paráználkodók; ha t. i. tanúk bizonyítják, bar a nemzőszervek egymásba tételét nem láttak; a keresztezésnél, amikor az ember a hímvesszőt bedugja, mint egy pirosítóstiftet a tokjába: ez tiltva van. Nem szabad a nőstényt lefogni s a hímvesszőt beledugni.
"Jizchak rabbi mondja: Ha a férfi magja ömlik előbb, akkor a nő leánygyermeket szül, ha pedig a nő szeminál előbb, akkor fiúgyermek lesz". (Berakhot 59a. Ugyanez áll a Nidda 31h. lapján.) "Hatalmában áll tehát az embernek, hogy csak fiai és fiú-unokái legyenek. Ez az, amit Kathina rabbi mondott: Megtehetem, hogy minden gyermekem fiú legyen". (U. o.) "Jutalmul azért, hogy a férfi a közösüléskor visszatartja a testét, hogy előbb az asszony szemináljon, az Úr a méh gyümölcsét adja neki". (U. o. 71a.)
"Mindaz, aminek nemzőszerve kívül van, szül; aminek pedig belül van a nemzőszerve, tojik; mindaz, ami a közösülést nappal hajtja végre, nappal szül és ami éjjel közösül, éjjel szül és ami hol éjjel, hol nappal közösül, hol éjjel, hol nappal szül. Az, ami csak nappal közösül, a kakas, és az, ami csak éjjel közösül, a denevér és ami hol éjjel, hol nappal közösül, az ember és mindaz, ami reá hasonlít. - A tyúkok 21 nap múlva tojnak, a mogyorófához hasonlóan: a kutya 50-ed napra fiadzik, az eperfához hasonlóan; a macska 52-ed napra fiadzik, az eperfához hasonlóan; a disznó 60-ad napra, az almafához hasonlóan; a róka és minden féregfajta 6 hónapra, a gabonához hasonlóan; azok a kis állatok, melyek tiszták, 5 hónapra, a szőlőhöz hasonlóan; azok a nagy állatok, melyek tiszták, 9 hónapra, az olajfához hasonlóan; azok a nagy állatok, melyek nem tiszták, 12 hónapra, a datolyához hasonlóan; az oroszlán, farkas, medve, párduc, elefánt, majom és macskamajom három múlva, a fehér fügefához hasonlóan; a vipera hetven. év múlva, a szentjánoskenyérfához hasonlóan. A kígyó 7 év múlva fiadzik s ennek a gonosznak nincsen párja a növények között". (Bechoroth 8a.)
A Sanhedrin 73., 74. lapján az erőszakos nemi közösülések büntetései soroltatnak fel. Ha pl. valaki a nővérével hál, akkor pénzbeli kártérítésre is köteles, ha mindjárt csak úgy odadörgölte is azt a tagját. Mások azonban az odadörgölés alatt a magnak bevitelét is értik, pláne, ha a lány előbb természetellenes és azután természetes módon közösült. A 75a. lapon mondja Izsák rabbi, hogy mióta a templom leromboltatott, a közösülés élvezete elvétetett, mert írva vagyon: "A lopott vizek édesebbek és a titkon adott kenyér kedvesebb". (Péld. 9. 17.)
"Jochanan rabbi mondja: Ha az ember egy havifolyásos nővel hált, akkor engesztelő áldozat bemutatására köteles; ha azonban havifolyásos sógornéjával hált, akkor nem köteles, mert az ember röstelli a sógornőjét megkérdezni, hogy tiszta-e?" (Pesachim 72b.) "Ha feleséged fürdőt vett, ne hálj vele az első éjjel. Ne menj egy új fürdőházba 12 napig. Ne állj mezítelenül a lámpa előtt, mert nyavalyatörős leszel. Aki lámpavilágnál közösül, annak nyavalyatörős gyerekei lesznek. Ha valaki a közösülést olyan ágyban végzi, amelyben egy gyerek is alszik, akkor az a gyerek lesz nyavalyatörős". (U. o. 112b.)
A Sebuoth (eskü) 17b. lapján ezt olvassuk:
"Osaja rabbi mondá: Szeretnék valamit mondani, de félek a kollégáktól. Ha ugyanis valaki egy bélpoklosnak házába hátrafelé megy be, ha egészen bent van is, csak az orra legyen kívül, tiszta marad. Ha valaki egy tiszta asszonnyal hál s az asszony azt mondja, hogy ő tisztátalan lett s a férfi rögtön kihúzza, akkor vétkes, mert a kihúzás éppen olyan élvezetet ad neki, mint a betolás. Abajje mondá: Ilyenkor az ember kétszeresen vétkes: egyszer a betolás miatt s egyszer a kihúzás miatt. Rabba pedig ellenveté: Abban az esetben, ha közel van a havibajhoz, különösen, ha írástudóról van szó, akkor ő minden-esetre vétkes a betolás miatt, amennyiben ő azt gondolta, hogy a közösüléssel még készen lesz, azonban miért lenne a kihúzás miatt vétkes, hiszen ezt készakarva tette... ha azonban az asszony nem volt közel a havibajhoz és egy írástudóról van szó, akkor az egyáltalában nem lehet vétkes, mert a betolásnál kényszerhelyzetben volt, a kihúzásnál pedig megvolt az előre megfontoltság. Ha azonban egy közönséges emberről van szó, akkor ez csak egyszer lehet vétkes és pedig a kihúzás miatt. Később megmagyarázta Raba: Ez csakugyan úgy van, ha az asszony közel van a havibajához s egy írástudóról van szó, de csak akkor, ha a férfi az egyiket tudta, de a másikat nem. Raba mondá: Mind a kettőt tanultuk: úgy a betolásra, mind a kihúzásra vonatkozólag. A kihúzást azért, mert ha valaki egy tiszta asszonnyal közösül s az asszony azt mondja, hogy ő tisztátalan lett s a férfi rögtön kihúzza: Mégis vétkes. A betolásról azt tanítják, hogy ha a havi folyás vére a férfi lepedőjén találtatik, vagyis azon, amellyel ő magát a közösülés után letörli, akkor mind a kettő vétkes és áldozatot hozni kötelesek; valószínűleg ez arra az esetre vonatkozik, ha az asszony közel van a havibajához s akkor is csak a betolás vétkes. Ada rabbi mondá Raba rabbinak: Valóban mondhatom neked, hogy ha az asszony nincs közel a havibajához, akkor a kihúzás miatt vétkezik; ha azonban te azt veted ellen, hogy a kihúzást illetőleg nem szükséges ezt tanítani, mert ezt már mások tanították, akkor főképpen ezt kell tartanunk: ha a havi folyás vére az asszony lepedőjén találtatik, akkor mind a kettő a vétség miatt tisztátalan, de áldozatra nem kötelesek. És, mivel az taníttatik, hogy, ha a havi folyás vére az asszony lepedőjén találtatik (akkor vétkesek), hát akkor az az eset is tanítandó, mikor a havifo1yás is vére a férfi lepedőjén találtatik. Rabina válaszolá Ada rabbinak:
Hogy mondhatod azt, hogy ez asszony havibajához nem közel és pedig a kihúzást illetőleg, mikor az mondatik: "találtatik" - hisz ez alatt az értendő, hogy "azután" és ha az előleges kihúzásról van szó, akkor a férfinak már tudomása volt a dologról? Raba így szólt: Fogadj szót, amint a mestered mondja... A mester mondá: Ha a férfi azonnal kihúzza, akkor vétkes. Hát hogyan csinálja azt most? Hona rabbi felelé: Támaszkodjék tíz ujjával a földre, míg hímvesszeje elernyed és jól van. Raba mondá: Ebből érthető, hogy, ha valaki vérfertőzés miatt tiltott közösülést elernyedt hímvesszővel hajt végre, nem büntetendő, mert ha azt akarnák mondani, hogy vétkes ebben az esetben és csak azért nem büntetendő, mert ez egy kényszerhelyzet, mégis ezen az alapon nem büntetendőnek kell lennie, még akkor is, ha azonnal kihúzta. Abajje felelé: Valóban azt lehet mondani, hogy, ha az ember a vérfertőző közösülést elernyedt hímvesszővel hajtja végre, vétkezik és a mi esetünkben azért nem büntetendő, mert ez kényszerhelyzet, ha azonban azt veted ellen, hogy hát akkor mi okból vétkes, ha azonnal kihúzza: hát azért, mert egy kisebb élvezetnél kellett volna kihúznia és egy nagyobb élvezetnél húzta ki.
Rabba b. Chana mondá Abejjenak: Tehát van különbség rövid és hosszú élvezet között a havibaj idején is, bár ezt mi csak a szentélyt illetőleg tanultuk. Ez bizony nem egyforma: egyik az esetben rövid, más az esetben hosszú. (A havi folyásnál a kihúzásnak lehetőleg hosszúnak kell lennie, a tisztátalanságnál pedig sietni kell az embernek.) Hana rabbi azt veté ellen, hogy Abajje azt magyarázhatta, hogy, mert ez kényszerhelyzet, amennyiben egy olyan esetről van szó, amikor az asszony nincs közel a havibajához, Abajje pedig azt mondta, hogy kétszeresen vétkes, - tehát akkor olyan esetről van szó, mikor' közel van a havibajához. Abajje fejtegetése más tanításra vonatkozik... Az mondatik ugyanis (Lev. 18. 19.) : Ne közeledjél hozza havi folyása tisztátalanságában. Meddig? Egy félnapig. Jochanán rabbi mondá: Ha valaki nem tartózkodik asszonyától a havibajhoz közeleső napokban: akkor meghalnak a fiai, ha meg olyanok is, mint Áron fia. Chija rabbi mondá: Ha valaki tartózkodik asszonyától a havibajhoz közeleső napokban, akkor fiúgyermekei lesznek.
"Ha egy goj vagy egy rabszolga hál egy izraelitának leányával, akkor a gyermek alkalmas (törvényes). Vagy tán mi azok közül vagyunk, akikről mondatik (Am. 6, 4.): Elefántcsontágyakban alusznak és bűzlenek (bujálkodnak) fekvőhelyükön. Jose rabbi mondja: Ezek a szavak azokat jelölik, akik meztelenül vizelnek ágyuk előtt. Abalin rabbi nevetett ezen és mondá: Ez azt jelenti, ami ugyanott (5, 7.) mondatik: Azért kell most nekik száműzetésbe menniük a száműzöttek élén. Mivel tehát ők meztelen vizelnek ágyuk előtt, azért kell nekik száműzetésbe menniük? Abahu rabbi azonban azt mondá:
Ezek alatt azok az emberek értendők, akik együtt esznek és isznak és az ágyuk is közel van egymáshoz és fölcserélik asszonyaikat egymással és ágyuk bűzlik a magömléstől, amely mag nem is az övék. Mit akar az jelenteni (Ezek. 8, 16.): Háttal fordulva az Úr templomának? Ez azt jelenti, hogy az a 25 férfiú. levetkőzött és a Magasságbeli felé szelet eresztett". (Kiddusin 71b.)
A Baba kamma 92a. lapján így magyarázza a Talmud a Gen. 20. 18. versét. ("Az Úr bezárt vala minden anyaméhet".) Mi ez a két bezárás? - kérdi Eléázár rabbi. Hát egy van a férfiúnál: a maglefolyás; kettő van az asszonynál: a maglefolyás és a szülés. Más helyen pedig így magyaráztatik: Kettő van a férfinál: a maglefolyás és a vizelés; három van az asszonynál: a maglefolyás, a vizelés és a szülés. Babina pedig így magyarázza: Három van a férfinál: a maglefolyás, a vizelés és a kiürítés és négy az asszonynál: a maglefolyás, szülés, vizelés és kiürítés.

Klasszikus illemszabályok.

"Aki az árnyékszékre megy, tegye le a tephillint (imakendő) négy rőfnyi távolban s azután lépjen be még ha vizelni akar is, mert közben szeleket is adhat és a nagy szükség is rájöhet. Egyszer megtörtént egy tanítvánnyal, hogy a tephillinjét az utcán egy közeli nyílásba dugta s mialatt ő bent volt, arra ment egy szajha, ellopta a tephillint, elvitte az iskolába s ott felmutatta, mondván: Nézzétek, mit adott az nekem díjul! Mikor ezt a tanítvány meghallotta, fölment a háztetőre, levetette magát s meghalt". (Berakhoth 23a.)

"Ha valaki tovább guggol az árnyékszéken, mint ahogy szükséges, akkor altesti fájdalmakat kap. Ha azonban nem guggol, akkor az nem ártalmas. Ezért mondta egyszer egy vénasszony Jehudának: A te arcod olyan, mint egy disznópásztoré vagy uzsorásé. Igazad van, mondá ő, mert mind a kettő meg van tiltva nekem, azonban huszonnégy árnyékszék van a lakásomtól az iskoláig, és én megpróbálom valamennyiben". (Berakhofh 55a.) Ugyanez áll a Nedarim 50a. lapján.)
Aki árnyékszékre megy, ne üljön le gyorsan, ne nyomja gyorsan, ne nyomja nagyon. Ha valaki a szükségét akarja végezni, de nem bírja, akkor, amint Chisda rabbi mondja, álljon fel és üljön le többször. Chaman rabbi azt mondja: Forduljon oldalvást. Hamuna rabbi azt mondja: Nyomkodja az illető helyet egy röggel. Jirmeja rabbi mondja: én láttam egy arabot, aki annyiszor felállt meg leült, hogy végre egy egész fazéknyit ürített ki". (Sabbath 82a.)
"Ha az ember kiüríti magát, akkor hátul egy tenyérnyire takarja ki magát, elől két tenyérnyire. Ha nagy szükséget végez, akkor hátul is két tenyérnyire. Az asszonyok is két tenyérnyire". (Berakoth
23b.) - "Hogyha az ember egy olyan röggel törli magát, amelyet már más felebarátja is használt (papír helyett), akkor altesti bajokat kap, kivéve, hogyha arra a rögre mar eső esett és a piszkot lemosta róla. Tilos szombati napon a szükséget egy frissen szántott földön végezni. Egy olyan röggel, amelyen fű van, nem szabad az embernek magát kitörölni". {Sabbath 81a.)
"Aki az árnyékszéken tisztességesen viselkedik, az három dologtól lesz megoltalmazva: a kígyóktól, a skorpióktól és a kísértetektől. Tibériasban volt egy árnyékszék, amelyben mindenki megsérült, még akkor is, ha másodmagával s nappal ment be. Ami és Rasi rabbik egyenként mentek oda be és nem bántották őket. - Ula a következőket tanította: Egy kerítés mögött mindjárt kiürítheti magát, de egy szabad téren távozzék az ember olyan messzire, amennyire a szomszédja szaladásait meg nem hallja. Egy temetési szónok Nachman rabbi elé lépett és így beszélt a halottról: ő tisztességes volt cselekedeteiben. Erre Nachman rabbi így szólt: Követted őt valaha az árnyékszékre, hogy tudod, hogy ő tisztességes volt, vagy nem? Ezért így tanítottak a rabbik: Senkit mást nem nevezünk tisztességesnek, csak aki az árnyékszéken tisztességes. - Akiba rabbi beszélte:
Egyszer követtem Jehosua rabbit az árnyékszékre s ottan három dolgot tanultam tőle: hogy az ember nem üríti ki magát kelet és nyugat között, hanem észak és dél között; hogy az ember nem állva takarja ki magát, hanem ülve; S hogy az ember nem a jobb kezével törli ki magát, hanem a ballal. - Kahana rabbi egyszer Rabh rabbi ágya alá feküdt s kihallgatta, amint az feleségével tréfált és szükségét elvégezte, de ekkor megszólalt: úgy látszik, hogy Rabh atyánk szája olyan ízletes, mint a még el nem égetett étel. - Kahana! - kiáltott amaz - te itt vagy? Nem mész ki? Ez igazán szemtelen dolog! - De Kahana így felelt: Amit te cselekszel, az tanítás s azt nekem el kell sajátítanom!" (Berakhoth. 63a.)
"Zera rabbi beszéli: Én láttam, hogy Abahu rabbi a kezét a szeméremtestére tette, de azt nem tudom, hogy érintette-e. Eliézer rabbi mondá: Ha valaki vizeléskor a hímvesszejét megfogja, az olyat tesz, mintha a vízözönt hozná a világra. - Abba rabbi mondá: Ha valaki a kezét a szeméremtestére teszi, az olyat lesz, mintha Ábrahám atyánk szövetségét megtagadná". (Sabbath 41a.)
"Aki eret vágatott magának, ha a szükségét végzi, akkor ne forduljon a város keleti oldala felé, mert a szaga nagyon rossz". (Aboda zara 29a.)
"A rabbik tanítják: Szabad sokak jelenlétében vizelni, de nem szabad sokak előtt inni. Történt egyszer, hogy valakinek vizelnie kellett volna és nem tette, s megdagadt a tőle. Semuélnek egyszer szombaton, ünnep előtt, ahol beszédet tartott, vizelnie kellett volna; kifeszítettek tehát eléje egy köpönyeget s azzal fedték el a nép elől. Már bar Rab Asénak egyszer egy hídnál kellett, vizelnie, s az emberek azt mondták neki: Az anyósod jön. Erre ő így felelt: Ha más helyem nem lett volna, akkor a fülébe vizeltem volna neki. - Két nyílás van az emberen: az egyiken a vizelet megy ki, a másikon a mag, s az elválasztó fal oly vékony, mint a fokhagyma héja.
Ha az embernek vizelnie kell s a vizelet a másik nyílásba hatol, akkor az ember magtalan lesz.
A Baba kamma 81n. lapján felsoroltatik az a tíz törvény, amelyet Jehosua Pa1esztína feldaraboltatásakor talált. Ezek között van az is, hogy az ember a szükségét bármely kerítés mögött elvégezheti, mely dolog a tíz legfontosabb közé tartozott! Egy lappal ha mindjárt sáfrányföld is van ottan. (Tehát ez utóbb pedig Aha rabbi azt mondja, hogy rögöt is vehet onnan az ember a kitörléshez. Mar-Zuthra, a "jámbor" azonban másnap odaküldte a szolgáját, hogy az illető helyet simítsa ki
"A templomban a következő határozat vala érvényben: Aki a szükségét ott végezte, annak fürdőt kellett vennie, míg aki csak oda vizelt, annak csak a kezét és lábat kellett megmosnia". (Menachol 100a.)
"Az ember megélhetése és székelése oly nehéz. mint a halál napja, vagy, mint a Vörös tenger szétválasztása". (Pesachim 118a.)

Illemszabályok az imádságnál és szombaton.

"Egy olyan szobában, amelyben tephillin vagy tóratekercs van, nem szabad az elhálást gyakorolni. Egy olyan árnyékszék előtt, amelyben nincs ganéj, szabad imádkozni. Egy magömléses férfinak s egy havifolyásos nőnek szüksége van (imádság előtt) a tisztasági fürdőre. (Berakhoth 25b. lap.) "Jehuda rabbi mondja: Háromnak kell megmosakodnia a gonosz lelkek miatt: a betegnek, a vőlegénynek és a menyasszonynak. Ugyanő mondja
Három dolog hosszabbítja meg az ember napjait és éveit: Ha sokáig imádkozik, sokáig ül az asztalnál és sokáig van az árnyékszéken" (Berakhoth 54b.)
"Aki a feleségével hál, az ne tegye a tephillát a feje alá. Ha ketten fekszenek egy agyban, akkor a férjnek szabad elfordított arccal a "Sema" imádságot olvasni, mert így csak az alfelek érnek össze, az alfelek pedig nem tekintendők szemérmeknek. Egy meztelen nőnek szabad a kovászos tésztát szétvágni, mert a szeméremtestét a padlón eltakarhatja". (Berakoth 24a.)
Ahhoz a helyhez, ahol valaki imádkozik, négy rőfnyire nem szabad vizelni. Aki elvégezte az imádságát, menjen négy rőfnyire és ott vizeljen; aki vizelt, menjen négy rőfnyire s ottan végezze az imádságát. A ganéjtól is négy rőfnyire kell távozni. Aki vizelt, várjon annyi ideig, ameddig az ember négy rőtnyire menni tud". (Megillah 27b.)
"Ami rabbi mondá: Tilos levizelt lábbal kimenni, mert ez azt a látszatot keltheti, hogy az illetőnek le van vágva a húgycsöve, ami által a gyermekei abba a hírbe kerülhetnek, hogy fattyak. Papa rabbi mondja: Ha az embernek ganéj van a hátulsó részén, akkor nem szabad neki a Sema imádságot olvasni. Ha valaki a kezét az árnyékszékben tartja, akkor szabad neki a Semát olvasni. Ha valaki kimegy vizelni, visszatértekor csak azt a kezét tartozik megmosni, amelvikkel a hímvesszejéhez nyúlt". (Pesachim 29b.)
A Sanhedrin 101 a. lapján azt tanítják a rabbik, hogy szabad szombaton az alsótestet bekenni és masszírozni, csak másképp kell végezni. Szabad az olaj és tojás szellemét megkérdezni, de az ördögöket nem".
"Aki az imádságnál áll és észreveszi, hogy magömlése van, az ne szakítsa félbe az imádságot, hanem rövidítse meg". (Berakhoth 21a.) "Milyen messzire kell állni (imádság közben) a ganéjtól? - Négy rőfnyire." (U. o. 22b.) - "Akinek magömlése van s ennek folytán zacskót hord, annak szombaton nem szabad kimennie". (Sabbath 53b.) "A kosokat szombaton is szabad kihajtani; az ember egy darab bőrt köt a hímvesszejükre, hogy a nőstényeket meg ne hághassák". (U. o. 54a.) "Védőkővel (ami a koraszülés ellen véd) szabad szombaton is kimenni". (U. o. 65b.) Három darab szögletes követ szabad szombaton is árnyékszékre vinni". (papír helyett. - U. o. 8la.) "Mindent szabad szombaton meginni, kivéve a lábvizet". (u. o. 110a.) A Sabbath traktátus 15. fejezete arról tárgyal, hogy ha valaki szombaton a ballábára való papucsot a jobb lábára húzza föl, szabad-e azt neki összefűzni. A 321. lapon pedig arról vitatkoznak a rabbik, hogy szabad-e szombati napon a kisgyerek ganéját egy tányérral betakarni. - "A bőr és placenta (méhlepény, utószülés) mint ételek nem fertőztetők." {Erubin 2Sb,)
A Baba kamma 82a. lapján felsoroltatik az a 10 rendelkezés, amit Ezra talált. Ezek között olvassuk azt, hogy szombat előestéjén fokhagymát kell enni, hogy az asszonynak illemszoknyát kell viselni, hogy a magömlésben levőt vízbe kell mártani. A fokhagymaevés az elhálás miatt lett elrendelve, hogy ez "meghozza gyümölcsét a maga idején" (1. zsolt.) vagyis, hogy az elhálás kötelmének péntektől péntekig eleget tegyenek. - A rabbik öt tulajdonságát magasztalják a fokhagymának: táplá1, melegít, vidámmá teszi az arcot, szaporítja az ondót és megöli a férgeket. Némelyek hozzáteszik, hogy fölkelti a szerelmet és elűzi a féltékenységet. - A Baba mezia 107b. lapján mondatik, hogy 13 jó tulajdonsága van a reggeli kenyérnek: oltalmaz a hidegtől, a melegtől, a rossz levegőtől, a kísértetektől, az egyszeri embert bölccsé teszi, a törvény előtt győzelmet szerez, megtanít a törvényre, a beszédet nyomatékossá teszi. a tanulmányokat maradandókká, a testet megóvja a kigőzölgéstől, az illető szívesen közösül a feleségével és máshoz nem érez vágyat és megöli a belekben a férgeket. Némelyek még hozzáteszik, hogy megöli a féltékenységet és fölkelti a szerelmet,

Egyéb parancsok és tanácsok.

"Ha valaki látja, hogy a szenvedély úrrá lett rajta, akkor menjen egy olyan, helyre, ahol nem ismerik, öltözzék feketébe s engedjen a szíve kívánságainak". (Moéd Katan 17a. Ugyanez áll a Kiddusin 40a. lapján.)
"Jochanan rabbi mondá: Ha a törvény nem adatott volna, akkor a macskától tanulhattunk volna szűz tisztaságot, a galambtól házasságtörési tilalmat és a kakastól tisztességet, aki előbb megrúgja a tyúkot, azután hágja meg". (Erubin 100b.)
"A rabbik tanítják: Három dolog hoz az emberre szegénységet: Ha valaki az ágya előtt vizel, mikor mezítelen; ha valaki a kézmosást kevésre becsüli, s ha valakinek a felesége az ékszere miatt veszekszik". (Sabbath 62b.)
"Rab Húna mondja: A Thóra megengedi, hogy az, akinél az előbőr össze van húzódva, hébét ehessen; a rabbik szavai szerint ez tiltva van, mert az olyan ember körülmetéletlennek tekintendő". (Jebamoth 72a.)
"Ha a zsidók egy nemzsidó k... ával ülnek egy asztalnál, akkor a bor megengedett". (Aboda zara 70a.)
A Baba kamma 18b. lapján Rabbi és Eleázár rabbik azon vitatkoznak, hogy, ha a tehén belerondít a kovászba, akkor az egész vagy a fél kárt kell-e megtéríteni'?
A főpapnak az engesztelőnap előtt 7 nappal vissza kell vonulnia. Jehuda rabbi szerint azért is, mert a feleségével hálhatna, amikor kétséges volna az asszony felől, hogy nincs-e éppen havi folyása". (Joma 6a.)
"Ki gazdag? Aki gazdagságában megelégedést talál - monda Meir rabbi. Tarpon rabbi pedig azt mondá: Akinek szép és kedves felesége van. José rabbi azt mondá: Akinek árnyékszéke közel van az asztalához". (Sabbath 25b.)
A Baba mezia 107a. lapján így magyarázza Abba rabbi a Deut 28., 3. versében foglalt áldásokat: Ha utazásról hazajössz, ne találd feleségedet kétséges menstruációban; legyen az árnyékszéked közel az asztalhoz s ehhez hasonló jókat kíván...

Nagykorúság a Talmud szerint.

"Egy olyan gyermek, akinek már nincs szüksége az atyjára, vagyis aki már ki tudja törölni magát a szükségelés után, az erub és ünnepi sátor törvényének megtartására köteles." (Erubin 82a. ugyanez áll a Sukkah 28b. lapján.) "Ha a gyermek akkora gabonaféle ételt, amekkora egy olajbogyó, már meg tud enni, akkor már a ganéjától négy rőfnyire kell állni imádság közben". (Sukkah 42b.) "Ha két tanú bizonyítja, hogy egy lánynak a hasán vagy hátán két szál Szőrt láttak, akkor az a lány nagykorú". (Sanhedrin 30b.)
"Simeon rabbi szokta mondani: Egy prozelita nő, ha fiatalabb is, mint három év és egy nap, alkalmas a pappal való házasságra. Mert az mondatik: (Num. 31, 18.) "A gyermekeket az asszonyok közül, akik a férfival való hálást nem ismerik, tartsátok magatoknak". Honnan tudhatták ezt? Rab Huna mondta: Ellépdeltették a homloktükör elölt; ha az arca zöldessárga lett, akkor tudták, hogy mar alkalmas az elhalásra. A gálaádbeli Jábeszből 400 szűz találtatott, akik nem ismerték a férfiúi ágyat". (Jud. 21, 12.) Honnan tudtak ezt? Kahana rabbi mondá: Ráültették őket egy boroshordóra; az elháltnál a boroshordóban szag terjedt szét, a szüzeknél pedig nem lehetett szagot észlelni". (Jebamoth 45a.)

Talmudista gyógymód.

"Mi a jóézer? Köszvénymenta. Mi ellen eszik? Májférgek ellen. Mivel eszik? Hét fehér datolyával. Mitől lehet májférgeket kapni? Ha az ember sült húst éhgyomorra eszik s vizet iszik rája; vagy ha az ember kövér húst vagy ökörhúst eszik éhgyomorra. Ha pedig az ember nem akar jóézert enni, akkor egyék fehér zsázsát; ha ezt sem akarja, akkor böjtöljön, azután vegyen egy darab kövér húst, süsse meg szénen, szopjon ki egy darabot belőle és igyon reá ecetet. Ha ezt nem akarja, akkor keressen egy tövist, hámozza meg felülről lefelé, de ne alulról fölfelé, főzze meg estefelé, másnap dugaszolja be S azután igya meg. Ha azután székel, rakja fel azt egy pálma ágaira. Lódarázscsípés ellen igyék az ember negyvennapos lábvizet. Ha valaki kígyót nyelt le, egyék komlót, sóval, azután szaladjon három mérföldnyire, s akkor darabokban kijön belőle. Ha valakit kígyó harapott meg, akkor keressen egy nőstény-szamár embrióját, darabolja szét és rakja a sebre. Ha valakire rátekerőzik a kígyó, menjen a vízbe, tartson egy kosarat a feje fölé és ha a kígyó abba bele ment, dobja el és ugorjék ki a vízből". (Sabbath 109b.) Ha valakit egy kígyó üldöz, akkor lovagoljon négy rőfnyire egy társán, ha van ilyen kéznél; ha pedig nincsen, akkor ugorjék egy sírra, vagy menjen át egy folyón. Éjjelre pedig állítsa az ágyát négy hordóra s aludjék a szabad ég alatt. Továbbá kössön négy macskát az ágy lábához s szórjon oda forgácsot, hogy a. macskák a zörgésről megtudják a kígyó közeledtét és fölfalják. Ha a kígyó egy asszonyra veti a szemét, vesse le az asszony ruháit, dobja a kígyó elé, s akkor a kígyó azokba fog beletekerőzni. Mi a legjobb eszköz ez ellen? Ha az asszony a kígyó előtt közösül. Vagy pedig vegyen ki valamit a hajából és a körméről. dobja a kígyó elé és mondja: Nekem havi folyásom van. Ha egy kígyó belebújt az asszony testébe, akkor az asszony szétterpesztett lábakkal egy hordóra kell ültetni, azután tegyenek alája szénen sütött kövér húst, egy kosár zsázsát és jó szagú borsot, azután várjanak ott egy fogóval kezükben és ha a kígyó a jó szagot megérzi és kijön, fogják meg, dobják a tűzbe, különben újból bemászik az asszonyba... Miből áll a gyermektelenség elleni ital? Az ember vegyen alexandriai gumit, kerti sáfrányt és timsót, s dörzsölje össze őket. Egy vérfolyásosnak ezt a három dolgot borral kell adni, vagy pedig vegyen az ember perzsa vöröshagymát, főzze meg borban. s adja nőnek inni, miközben ezt mondja neki: Legyen vége a vérfolyásodnak! Vagy pedig: ültessék az asszonyt egy váló útra, adjanak egy pohár bort a kezébe, azután menjen valaki a háta mögé és ijesszen rá. Vagy pedig: vegyenek egy marók köménymagot, egy marék sáfrányt, egy marék káposztát, főzzék meg borban s itassák meg az asszonnyal". (U. o. 110a.)
"Illés egyszer így szólt Nathan rabbihoz: Egyél egyharmadot, igyál egyharmadot és hagyj egyharmadot üresen, mert, ha dühös leszel, akkor tele lesz a tested. - Chija rabbi tanította: Aki azt akarja, hogy ne legyenek alsótesti bántalmai, az mártsa nyáron vízbe a kenyerét. Ha az ebéd élvezetet ad neki, akkor húzd vissza kezedet; ha pedig a szükségelés rád jön, akkor ne tartsd vissza. Három dolog gyöngíti az ember erejét: a félelem, az utazás és az adósság. Három dolog erőtleníti az ember testét: az állva való evés, ivás, közösülés. Öt dolog áll közel inkább a halálhoz, mint az élethez: állva enni, inni, eret vágni, aludni és közösülni. Nyolc dolog kevesbíti a magot: a só, az éhség, a kiütések, a sírás, a földön hálás, a lótosz (valami tevekoszt) az éretlen kuszkuta ("Teufelsklaue") és az érvágás a hólyag alatt". (Gittin 70a.)
Berakhoth 40a. lap. Chana rabbi mondja, hogy aki feketeköményt eszik, az nem kap szívfájást.
57b. lap. Hat dolog jelent jót a betegnek: a tüsszentés, az izzadás, a magömlés, a hasmenés, az alvás és az álomlátás.
Sabbath 66b. lap. Abajje rabbi beszélte: Az én dajkám mondá nekem: A mindennapos láz ellen vegyen az ember zuzt, menjen azzal a sófőzdébe, mérjen le vele egy darab sót és kösse be annak a száját egy hajszállal. Ha ezt nem tudja csinálni, akkor üljön a keresztútra és ha látja, hogy egy nagy hangya valamit visz, akkor vegye föl azt a hangyát, dobja egy rézcsőbe, zárja le ólommal és pecsételje le hatvanszor; azután rázza meg, vigye magával és mondja: A te terhed énrajtam az én terhem terajtad. Ha ezt se tudja csinálni, akkor vegyen egy új kis korsót, menjen a folyóhoz és annak mondja ezt: Folyó, folyó, kölcsönözz nekem egy korsó vizet arra az útra, amelyet megtenni akarok; azután forgassa meg kétszer a feje fölött, dobja hátrafelé és mondja ezt: Folyó, vedd vissza a vizet, amit tőled kaptam, mert az az út, amely előttem állott, ugyanazon a napon jött és elment. Chona rabbi mondá:
A harmadnapos láz ellen vegyen az ember hét ágacskát hét datolyapálmáról, hét forgácsot hét tuskóról, hét szenet hét kemencéből, hét köménymagot és szál szőrt egy öreg kutyáról és kösse be a nyakát egy hajszállal. Jochanan rabbi mondá: Erős láz ellen vegyen az ember egy egészen vasból készített kést, menjen olyan hegyre, ahol tövisbokor van és kösse rá egy hajszállal. Daganatok ellen és megszállások ellen sokféle értelemnélküli szó ajánltatik.
67a. lap. A sáska jó szer a fülzúgás ellen, a róka foga az álomkórság ellen, az akasztott ember körme a gyulladások ellen.
77b. lap. A béka jó szer a sebekre, a légy a darázscsípés ellen, a szúnyog a kígyómarás ellen, a kígyó a rüh ellen, a pók a skorpiócsípés ellen. Hogyan kell velük bánni? Az ember vegyen egy feketét meg egy fehéret, főzze össze és kenje be magát vele.
110a. lap. Sárgaság ellen többféle szer van; Így például: készítsenek mártást sóskából vagy apró madarakból, vezessék a beteget egy fürdőszobába és kenjék be azzal a mártással. Vagy pedig: keressenek egy szamár vemhét, vegyenek vért annak homlokából, borotválják le a beteg fejetetejét és kenjék be azzal a szamárvérrel.
129a. lap. Semuel mondá: Az érvágást harminc naponkint kell végezni, a 40. éven túl kéthónaponként, a 60. éven felül még ritkábban. Érvagás után bort kell inni; ha nincs óbor, akkor hét fekete datolyát enni, a halántékot olajjal bekenni s napon aludni. Rabb és Semuel rabbik mondták: Aki érvágás után vacsorál, könnyen jut az égbe. Hétfőn és csütörtökön nem szabad eret vágni, mert e napokon úgy odafent, mint idelent a törvényszék ítélkezik. Kedden pedig azért nem, mert e napokon a Mars-bolygó kétszer uralkodik.
134a. lap. Ha egy gyermek nem szopik, akkor egy szénnel telt edényt kell a szája mellé tenni hogy felmelegedjék. Ha egy gyermek nem lélegzik, akkor rostába kell tenni és megrázni; ha nem akar hangot adni, akkor kenjék meg placentával; ha nagyon sovány, akkor kenjék meg placentával a keskeny oldalától a széles oldala felé; ha pedig nagyon kövér, akkor a széles oldalától a keskeny oldala felé kenjék.
Aboda zara 29a. Hat dolog gyógyítja meg biztosan a betegeket: kelkáposzta, cékla, száraz sziszon leve, gyomor (zuza) anyaméh és májburok.
Gittin 60a.: Fogfájás ellen vegyen az ember olyan fokhagymát, amelynek csak egy gerezdje van, morzsolja szét, keverje össze olajjal és sóval és tegye arra a hüvelykujjára, amelyik oldalon a foga fáj.
Baba kamma 93b. lap. Betegség alatt az epét kell érteni és pedig azért, mert az epe 83 betegségnek van kitéve; a "betegség" szó betűi ugyanis a héber számjelzés szerint 83-at jelentenek. De mindezt elűzi egy darab sóskenyér reggel és egy korsó víz. (Ugyanez áll a baba mezia 107b. lapján.)
A Baba bathra 126b. lapján olvassuk, hogy az elsőszülött nyála gyógyhatású a betegségek ellen.

Talmudista bibliamagyarázás.

Midőn Ádám egyedül volt a Paradicsomban, nemi ösztönétől hajtva az állatok között keresett magának házastársat s olyan buja volt, hogy az állatok minden nemével közösült. (Jebamoth 65b.)
"Jochanan rabbi mondta: Hétszer közösült Sisara ama napon Jahellel. (Jud. 5., 27.) A kígyó azon órában, mikor Évával közösült, szennyet lövellt belé, de, mikor az izraeliták a Sinai hegyen voltak, megszűnt a tisztátalanságuk, míg azon népeknél, amelyek nem voltak a Sinai hegyen, nem szűnt meg a tisztátalanság. (Jebamoth 103a.)
A Sanhedrin l08b. lapján ez áll: Res-Lakis mondja, hogy a holló találó feleletet adott Noénak: urad is gyűlöl, te is gyűlölsz. Urad azt parancsolta, hogy a tisztátalanokból csak kettőt vegyél be, s abból is kiküldesz engem. Ha most a hidegnek vagy melegnek fejedelme rám rohan, akkor hiányzik egy teremtmény a földről. Vagy tán a nőstényemet kívántad meg? Gonosz! felelte Noé, - ha a különben megengedett elhálás is eltiltatott nekem, hogy lenne az szabad, ami különben is tilos?! .A Sanhedrin 70a. lapján Rabh és Samuél vitatkoznak
Noé átka fölött: egyik azt mondja, hogy Káin megférfiatlanította az apját, másik azt állítja, hogy vele hált.
A Baba mezia 86b. lapján olvassuk, hogy Ábrahámhoz a körülmetéltetése utáni harmadik napon eljött az úr, hogy tudakozódjék hogyléte felől. Sőt még a napot is kivette a tokjából (!) hogy melegebben süssön és ezt a jámbor embert vendégek ne zavarják. Ábrahám ez alatt kiküldte a .szolgáját, Eliézert, hogy nem jön-e valaki, de ez nem talált senkit. Ábrahám azonban nem hitt neki, hanem kiment ő maga, s akkor ott találta az Urat, aki az ajtónál állt. Amint az Úr látta, hogy Ábrahám a körülmetélés helyén a sebét kötözi és oldozza, így szólt:
Nem illik itt állni. Mikor Ábrahám föltekintett, három férfiút látott és elébük futott. Mikor ezek látták, hogy fájdalmai vannak, így szóltak: nem illik itt állni. Ki volt ez a három férfiú? Mikhael, Gabriél és Rephael.
Józsefnek Putifár felesége által való megkísértetésének történetét így forgatja ki a Talmud: "Történt pedig, hogy egy napon, hogy József a házba méne, valami dolgot végezni. (Gen. 39, 11.) Jochanan rabbi mondja: Ebből az következik, hogy a bűn elkövetését mind a ketten elhatározták. Semuel szerint József testi szükségének végzésére ment be. - "És annak megragadván ruháját, így szólt: Feküdjél hozzam!" Egyik hagyomány szerint ebből az következik, hogy mind a ketten meztelen mentek az ágyba. Ebben a pillanatban jött József elé az atyja képe és megjelent neki az ablak előtt, kiáltván: József! S tüstént lekonyult a hímvesszeje s karjai megerősödtek; kezét a földbe dugta s a mag kezének körmei között ment keresztül". (Szóta 36b.)
"Abitul, az író mondja: Az a fáraó, aki Mózes idejében élt, egy rőf magas vala, a szakálla is egy rőf hosszú. volt, a hímvesszeje pedig egy rőf és egy arasz volt". (Moéd-Katan 38a.)
A Sanhedrin 82b. lapján a Mózes IV. 25. fejezetében említett paráználkodó férfiúról az mondatik, hogy 424 közösülést végzett azon a napon és Fineesz kivárta, amíg egészen "maccs" lett, azután támadt reá, Mások szerint csak 60-at, amitől heréi olyanok lettek, mint egy összetört tojás, a nő meg olyan lett, mint egy vízzel itatott ágy. Az alteste akkora lett, mint egy konyhakert. Szeméremteste egy rőfnyi lett.
"Jehuda rabbi beszéli, hogy egyszer megbetegedett egy nem-zsidó nő ós akkor megfogadta, hogy a világ minden bálványának szolgálni fog, ha meggyógyul. Midőn aztán meggyógyult és Peór (Belphegor) bálványa elé ment, megkérdezte ennek papjait, hogy hogyan kell ezt az istent tisztelni. Ezek azt felelték, hogy egyék céklát és igyék részegítő hashajtót és ürítse ki magát a bálvány előtt. Akkor inkább megint beteg leszek - felelte a nő, minthogy egy bálványt ezen a módon tiszteljek". (Sanhedrin 64a.)
Egyszer az ulambeli Sabta bérbe adta a szamarát egy nem-zsidó nőnek. Mikor azután az bement Peór egyik bálványa elé, így szól az hozzá: Várj egy kicsit, míg bemegyek és kijövök. Mikor pedig kijött, akkor meg Sabta mondta neki: Várj te is míg én bemegyek és kijövök. Hát te nem vagy zsidó? - kérdé a nő. Mi közöd hozzá! - Erre bement, kiürítette magát a bálvány előtt s beletörölte magát annak orrába. S íme, a bálvány papjai megdicsérték, hogy még ilyen szépen senki nem tisztelte az ő istenüket". (u. o. 65b.)
"Dávid 100 filiszteusnak előbőrét hozta Saul elé, hogy annak lányát feleségül megkaphassa. Saul ugyan semmire se becsülte ezt, de Dávid erősítette, hogy jó lesz a kutyáknak meg macskáknak". (Sanhedrin l9b.)
A királyok III. Könyve 25. fej. 32. versében olvassuk: »És Dávid mondá Abigáilnak: Áldott Izraelnek Ura Istene, aki ma elém küldött." A Talmud ezt így magyarázza: "Abigail föltakarta a combját s ennek a fénye mellett ment Dávíd 3 mérföldnyire". (Megillah 14b.)
A Sanhedrin 107a. lapján olvassuk, hogy Dávidnak 18 felesége volt és még betegsége idején se mulasztotta el a 18 köteles elhálást. (Ezt a 6. zsoltár 7. versével bizonyítják!)
"Akitófel (Kir. II. 17.) nyolcéves korában nemzett és Bath-Sabe hatéves korában fogant, mert az asszony hamar kifejlődik. (Sanhedrin 68a.)
Izsák rabbi így fejtegette Sámuel II. könyvének 13. fej. 3-15. verseit és azt mondja, hogy az erőszakos közösülés után azért gyűlölte meg Amnon az ő húgát, Támárt, miert annak szeméremtestéből egy szál szőr neki azon bizonyos tagjára csavarodott és eltorlaszolta a vizelő csövet. De hát mit tehetett erről Támár? - Inkább azt állítsd, hogy Támár sodort egy szál szőrt Amnon azon tagjára és bedugta vele a vizelő csövet. - Rabba rabbi azonban azt mondja, hogy Izrael leányainak szépsége azért híres minden nép között mert nekik sem a hónuk alatt, sem a szeméremtestükön nincsen szőr. (Sanhedrin 21a.)
A Sanhedrin l0lb. lapján olvassuk, hogy Nabot a hímvesszejéből tüzet látott kitörni; Akitófel meg kiütést látott rajta s ezekből mind a ketten azt jósolták maguknak, hogy királyok lesznek.
A 105b. lapon lerántják Bálaámot; kisütik róla. hogy egyik lábára sánta volt, egyik szemére vak volt, a hímvesszejével varázslást űzött s a szamarával hált. A szamara maga a szemébe mondta neki, hogy ő éjjel a felesége.
A 106b. lapon Eliézer rabbi azt mondja, hogy Sitim lakói meztelenen mentek isteneik elé, Jehosua pedig azt mondja, hogy mindenféle pollúciót. kaptak.
"Rahab rabbi mondja, hogy Ákáb király (Kir. III.) hidegvérű volt s ezért Jezabel két igazi k.... képét tétette a kocsijába, hogy azok szemlélésétől Akáb vére forrásba jöjjön". (Sanhedrim 39b.)
A Királyok IV. könyvében (2, l6) említett hős férfiakról azt mondja a Talmud, hogy abban az órában, mikor szükségüket végezték, egész nagy rakást csináltak. Rab Mari mondá: Aki sok ganéjt rak ki. annak altesti baja van." (Szóta 42b.)
A Sanhedrin 92b. lapján olvassuk, hogy amikor Nabukadnezár foglyul vitte a zsidó népet, olyan szép ifjak voltak köztük, hogy látásukra a kald nők folyást kaptak. Mikor ezt elmondták férjeiknek, ezek a királynál panaszt tettek s a király a szép zsidó ifjakat leölette.
"Azon időben, amidőn az istentelen Nebukadnezár király az igazságos Zedekiás királlyal olyan galádul bánt, büntetésül az előbőre háromszáz rőfnyire nőtt meg, úgy, hogy ő mindazokat a királyokat, akik az asztalánál ültek, körülkanyarította vele". (Sabbath 149b.)
A Sanhedrin 103b. lapján olvassuk, hogy Manasszesz lerontotta az oltárt, Amon elégette a törvénykönyvet és bepókhálósította az oltárt, Akáz megengedte az erkölcstelenséget, Manasszesz a nővérével hált, Amon az anyjával hált; mikor ez így szólt hozzá: Találsz te valami élvezetet azon a helyen, ahonnan kijöttél? - a fiú így felelt: Csak azért teszem, hogy az Istent haragítsam. Mikor Joákim jött, ezt mondá: Nekünk nem kell az ő világossága sem, vigye el, van párvajim aranyunk, majd világit az! Joakim király arra a bizonyos tagjára tetováltatta az Úr nevét.
Semuél rabbi mondja: "Miért hasonlíttatnak a. törvény szavai az őzikéhez? (Példabeszédek 5, 19.) Mert miként az őzikének szűk méhszája van s azért a párja előtt mindig egyforma kedves marad, akár-csak az első alkalommal, éppúgy a törvény szavai is az azt tanulónak mindenkor kedvesek"'. (Erubin o3b.)
"Zera rabbi mondja: Miért hasonlították Esztert őzikéhez? Azért, mert miként az őzikének szűk méh-szája van s ezért a párja előtt mindig egyforma kedves marad, akárcsak az első alkalommal, éppúgy kedves maradt Eszter is Ahasvérus előtt mindenkor, akárcsak az első alkalommal. (Jóma 22b.)
"Ahasvérus lakomája így történt: némelyik vendég azt mondta, hogy a méd nők szépek; mások meg azt mondták, hogy a perzsa nők szépek. Erre Ahasvérus így szólt hozzájuk: Az az edény, akit én használok, se nem méd nő, se nem perzsa, hanem kald nő (Eszter) akarjátok látni? - Igen, felelék, de meztelenül kell megjelennie". {Megillah 12a.) Amikor ugyanis Ahasvérus be akarta mutatni Vasthi szépségét, az nem akart bemenni, megvetvén a részeg király parancsát. A rabbik azt tanítják, hogy szemtelen volt, azért nem jött be; más rabbik azt mondják, hogy Gábriel angyal elment hozzá és farkat csinált neki. Azért haragudott meg a király, mert Vasthi ezt üzente neki: Te még az én nagyapám istállómesterének se vagy a fia, mert az ezer icce bort is meg tudott inni és nem lett részeg, te meg csak egy kicsit iszol és mindjárt bolond vagy... Elvitették Eszter a király kamrájába a tizedik hónapban, vagyis, amikor egyik testnek a másikra gusztusa van. És a király jobban megszereté őt mind a többi asszonyoknál. Ha azt akarta hát úgy ízlett neki, mint egy szűz, ha pedig amazt akarta, hát úgy élvezte, mint egy megejtett nőt. (u. o. az 1. fejezetben.) Később így folytatódik Eszter könyvének magyarázata: "A királyné leesék és színe halványra változván, ellankadt fejét a szolgálóra hajtá". - Rab szerint havi vérzést kapott, Jeremja szerint rájött a székelés. "És történt, hogy, amint a király meglátta Eszter királynét" stb. Jochanan rabbi mondja: Három szolgálattevő angyal szegődött melléje abban órában, az egyik fölegyenesítette a nyakát, a másik a szerelem fonalát vonta fölébe, a harmadik Ahasvérus jogarát nyújtotta ki, és pedig Jeremja rabbi szerint két ölnyire, mások szerint 12, 16, 24, 60, 200 ölnyire. Rabh szerint Hamannak 30 fia volt, 10 meghalt., tízet fölakasztottak, 10 ajtóról-ajtóra járt koldulni. A rabbik azt mondják, hogy 70 fia koldult; Rami szerint pedig 208 fia volt neki. "És így cselekedjél Mordechajjal". (Mardocháeus.) Haman elmene és a rabbik között találá őt... Várakozott, míg Mordecháj elvégezte az imádságát. Azután így szólt hozzá: Mivel foglalkoztok'? Hát, amíg a templom állt, monda Mordechaj, az volt a szokás, hogy, aki lisztet akart áldozni, hozott egy csomó finom lisztet és ezáltal megtisztult a bűntől. - Akkor hát a ti lisztetek jött, - mondá Hámán - és elnyomta az én tízezer talentumomat. -- Te istentelen, - kiáltá Mordechaj, - hátha a rabszolga javakat vásárol, kié az a rabszolga s kiék