Magyarország Alaptörvényéről - az Alkotmánybíróság 45/2012. (XII. 29.) határozata után
2013. február 22., 21:21
Nem jogi tudományos dolgozatot szeretnék írni, hanem az átlagembernek egyszerűen elmondani, hogy mi történt itt alkotmányozás címszó alatt, mert ennyi idő és az AB ezen döntése után talán tisztábban látható egy laikusnak is.
Nem érinteném most az Alaptörvény megszületésének folyamatát, ami már az előkészítő bizottság első mondatától kezdve alkotmányellenes volt. (”Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés.”) És nem érintem a benyújtott szöveg változtatásait. Csak a jóváhagyott, közlönyben megjelent változattal foglalkozom.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról egy átlagembernek itt és most annyit kell tudni - azon túl, hogy az alkotmány a jogszabályi hierarchia csúcsa - hogy kimondja, hogy hogyan és mivel szüntethető meg. Mivel külön pontban, nevesítve nem szól róla (nem köti se időhöz, se feltételhez) ezért Magyarország (ideiglenes) Alkotmányát az általános jogelvek szerint, egy hasonló szintű új jogszabállyal, Magyarország (új) Alkotmányának megalkotásával lehet hatályon kívül helyezni. Ezt erősíti meg a Preambulum:
„...az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:”
Arról meg szintén az alkotmány rendelkezik, hogy Magyarország (új) Alkotmányát HOGYAN kell megalkotni:
"(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."
Vagyis Magyarország érvényes alkotmányát, amelyik hatályon kívül tudja helyezni az ideiglenes alkotmányt, azt csak az alkotmányozó hatalom alanyai, az Országgyűlés és a Nép EGYÜTT tudja megalkotni.
1996-ban az OGY még tudta ezt (lásd 119/96 OGY határozat preambulumról szóló része – „Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezően utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyűlésre és a Magyar Köztársaság állampolgárainak közösségére;”).
Tehát a Magyar Köztársaság Alkotmánya pontosan tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányát hogyan és mivel lehet hatályon kívül helyezni.
Az Országgyűlés és a nép által KÖZÖSEN alkotott Magyarország Alkotmányával.
Fentiekre tekintettel a Magyarország Alaptörvénye nevű törvény, ezen kritériumok egyikének se felel meg, több szempontból se.
Egyrészt Magyarország Alaptörvénye még nevében se alkotmány. Nem is lehetne, mert preambulumnak számító Nemzeti Hitvallás részében két alkotmányt is elismer Magyarország HATÁLYOS (!) Alkotmányának. A történeti alkotmányt is, meg a ’90. május 2-án hatályos 49. évi XX. törvényt (Magyar Köztársaság Alkotmányát).
Másrészt Magyarország Alaptörvénye - a Magyar Köztársaság jogrendje alapján -közjogilag érvénytelen, mert nem az alkotmányozás alanya alkotta meg. Nem csak az ellenzék, de a nép is teljesen ki lett hagyva az Alaptörvény megalkotásából.
(A további érvek ismertetésétől itt eltekintenék). Ennyi érv pont elég annak bizonyítására, hogy
az Alaptörvény nem alkotmány, hanem egy alacsonyabb szintű - alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen - jogszabály, ezért önmagában nem alkalmas az alkotmány hatályon kívül helyezésére.
Miért fontos ennek bizonyítása? Azért, mert az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseiben nem az Alaptörvénynek, mint Magyarország új Alkotmányának erejére hivatkoznak (mint láttuk, ezt nem is tehették volna) hanem a megalkotáskor hatályos alkotmány egy pontjában kapott felhatalmazásra. Ami ugyan nem azt tartalmazta, amire hivatkozásként használták, de volt ilyen pont, melyre a képviselők a hatályon kívül helyezésre hivatkoztak. Tehát a nem létező hatályon kívül helyező jogukat, levezették egy nem arról szóló jogszabályi szakaszból. Ezt tartalmazta az Átmeneti Rendelkezések 31. cikk (2) bekezdése. Ezzel, erre hivatkozva helyezték hatályon kívül az alkotmányt.
Na, ezt a 31. cikk (2) bekezdést törölte el most az AB, és ezzel kihúzta a hatályon kívül helyezés hibásan hivatkozott jogalapját az Országgyűlés alól.
Innen kezdve nincs jogalap, hivatkozási hely a hatályon kívül helyezésre, és akkor csak a törvény ereje marad, arról viszont többszörösen bizonyítottuk, hogy nem alkalmas a Magyar Köztársaság Alkotmányának hatályon kívül helyezésére.
Innen pedig csak egy lépés, hogy akinek jogosan sérti az érdekét, az kérje a 31. cikk (3) bekezdése teljes tartalmának törlését, ami így kezdődik:
„(3) Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,”
És amikor ezt törli az AB – mi mást tehetne - akkor az alkotmány újra hatályba lép.
Tehát a következtetésem egyértelmű.
Az AB 45/2012. (XII. 29.) határozatával megteremtődött a feltétel (megnyílt a jogi út) a 89-es ideiglenes jogállami alkotmány hatályba visszahelyezéséhez és ezzel az Alaptörvény alkotmányellenessége kimondásához és hatályon kívül helyezéséhez.
És ami ettől sokkal fontosabb, ezután mindenki pontosan fogja érteni, hogy Magyarország Alkotmányát csak a népszuverenitás elve alapján, az Országgyűlés és a nép EGYÜTT alkothatja meg, és meg is kezdhetik a megalkotásának az előkészítését.
Na, van gyakorló jogász, netán alkotmányjogász, aki segít megszövegezni ezt a beadványt? Vagy aki megcsinálja és beadja?
Mert a pártokra és a képviselőkre, valamint a szakértőikre, de szerintem még az ombudsmanra se számíthatunk ebben.
Van, aki segítene? Nem nekem, a magyar népnek!
Megfelelő sajtónyilvánossággal szerintem lenne hatása, és beindítaná végre az Alaptörvény hatályon kívül helyezéséhez és a diktatúra megszüntetéséhez vezető folyamatot.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés