Alkotmányosság egy új állam diktatúrájában?
2014. június 5., 8:04
Hozzászólás az EKIT vitaindítójához.
http://www.ekint.org/ekint/ekint.news.page?nodeid=673
Egy vitának mindig örülni kell. Mert egy vita lehetőséget ad a megszólalásra.Még akkor is, ha 3 évet késett, még akkor is, ha így más célja lett ugyanannak a vitának, és még akkor is, ha lehetőséget ad a diktatúrának feltérképezni a még állva maradt ellenfeleit. Ezt a vitát vállalni kell, még akkor is, ha nincs garancia arra, hogy a hozzászólás befogadásra kerül, a vita részévé válik és nem a meghirdető cenzúrája alá esik. Még akkor is vállalni kell ezt a vitát, ha a diktatúra megtorlása a fejünk felett lebeg, és akkor is, ha véleményünk miatt netán – átmenetileg - emigrációba kell vonulni. Mert az igazságot mindig ki kell mondani, és most újra lehetőség van arra, hogy legalább az alkotmányjogot érdeklő értelmiség megismerje. Szembesíteni kell a jogász „elitet” tettükkel, le kell őket leplezni, el kell mondani nekik, hogy látjuk, hogy mit tesznek. És meg kell ígérni nekik,hogy mai tettük - a diktatúra támogatása - nem marad következmények nélkül. Egy diktatúra eltarthat 24 vagy 40 évig, de soha nem győzhet egy nép felett. Még akkor se, ha egy külső állam diktatúrája, és 150 évig tart. Egy diktatúra és egy nép harcában mindig a nép nyer. Főleg ha a nemzetközi jog 1967 óta már a népet támogatja egy diktatúrával, a saját korábbi politikai „elitjének”diktatúrájával szemben is. Ezt a jogot érvényesíteni lehet, ha kell, ki lehet kényszeríteni, akár fegyveres erővel is. Lásd Koszovó, ahol az önrendelkezéséért küzdő, saját – diktatúrát megvalósító - állama ellen fegyveres harcot folytató népet a nemzetközi közösség nem csak politikailag, nemcsak a nemzetközi joggal, de nemzetközi fegyveres erővel fellépve segítette.
Tehát minden történelmi példa azt mutatja, hogy egy nép önrendelkezési joga ma már rövidtávon se korlátozható, még a saját politikai elitjének diktatúrájával se. A nép önrendelkezési jogát korlátozó vagy megszüntető diktatúra pusztulásra van ítélve, az önrendelkezés joga minden nép alapjoga. (lásd ENSZ Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye Egyezségokmánya I-II. I. Rész.1. Cikk 1. pont „Minden népnek joga van az önrendelkezésre”.)
Egy ilyen vitának 3 évvel ezelőtt - mely a magyar államban az Alaptörvény megalkotása után az alkotmányosság helyzetéről szólt volna - még lett volna értelme. Megakadályozhatta volna az Alaptörvény hatályba lépését, az új állam és a magyarországi politikai „elit” új diktatúrájának létrejöttét. Hatalmas áldozatoktól - amit a diktatúra eddig okozott és amit ezután okozni fog - menthette volna meg a magyarországi népet. Mi tettünk is ilyen kezdeményezést – az erről szóló meghívót személyesen adtam át az EKIT irodájában Majtényi László kezébe – de 9 egyetem alkotmányjogi tanszéke, neves intézetek (köztük az Ekit, a Haza és Haladás, a Szabadság és Reform Intézet, stb) volt miniszterek, neves alkotmányjogászok sora nem vállalta ezt a vitát. Pedig csak azt a vitaindítót kellett volna cáfolni, melynek végkövetkeztetése a következő volt: „A Magyarország Alaptörvénye nevű törvény a magyar államban új alkotmánynak érvénytelen, alaptörvénynek meg alkotmányellenes”. Ezt a vitát akkor kellett volna lefolytatni, amikor 2011őszén kiderült, hogy az AB hivatalból nem helyezi hatályon kívül a több szempontból is nyilvánvalóan alkotmányellenes (alap)törvényt.
Akkor ez a vita állásfoglalásra kényszerítette volna a diktatúra híveit, az meg leleplezte volna őket. Mert az alaptörvény jogilag nem védhető. Hiába briliáns az a technika, mely hazugságok sorozatával áttekinthetetlenné igyekezett tenni a megalkotás jogát és folyamatát. Mert aki az első hazugságot megtalálja, az fel tudja göngyölíteni a hazugságok sorozatát. És mi megtaláltuk ezt a pontot.
Ma, ugyanez a vita, amely címében az alkotmányosságról szól, a Magyarország nevű, magyarországi nép felett diktatúrát gyakorló, a magyar államot elfoglaló és leigázó új, megszálló államban meghirdetve cinikus és megalázó. A Majtényi László által vezetett EKIT részéről meghirdetve meg nem más, mint a diktatúrát támogató jogász „elit” nyílt hadüzenete a témában még megszólalni képes és azt felvállalni merő értelmiséggel szemben. Mert aki már élt a szocializmusban, az tudja, hogy a vita nem azért van, mert a véleményedet akarják tudni, hanem azért, hogy a hatalom tudja, hogy kivel kell még leszámolni…..
E kényszerből hosszúra sikerült bevezető után nézzük a vitát, kezdve a vitaindító írással.
Elsőként a szándékot szeretném leleplezni.
Ez a vita nem a Magyarország területén levő két állam közül a Magyarország nevű új államban megvalósuló alkotmányosságról szól. Nem is szólhat arról, mert egy érvénytelen alaptörvénnyel, eleve diktatúraként létrehozott, terület lakosság és legfelső államhatalmi szerv nélkül működő államban – ahol a hatalom nem az Istentől és nem a néptől származik – nem beszélhetünk alkotmányosságról. Ez a vita a mesterségesen, jogellenesen létrehozott diktatúra legitimálásáról, a hatalom, a létrehozott látszat-demokrácia elfogadtatásáról szól. Tudjuk, hogy hazudunk, de tegyünk úgy, mintha nem tudnánk. Ez a szándék leginkább abból látszik, hogy a jogász elit egyfolytában hazudik a létrejött politikai, jogi helyzetről. Pedig az egyértelmű és nyilvánvaló, egy kezdő joghallgató számára is világos fél év alkotmányjogi tanulmányok után – főleg ha Petrétei József tankönyveiből tanulja az alkotmányjogot:
A trianoni békeszerződéssel jogfolytonossá tett magyar államban új alkotmányt -1989 után - már csak a nép alkothat!!! Vagy a hatályos ideiglenes alkotmánykeretei közt Magyarország Alkotmánya névvel, vagy a népszuverenitás elve alapján, olyan névvel, amit a nép ad neki.
Magyarország ideiglenes Alkotmányát (a Magyar Köztársaság Alkotmányát) 1989-benmegalkotó pártok, képviselők és az alkotmányjogász társadalom 1996-ban még tudta és vallotta ezt az elvet. Annyira, hogy OGY határozat is született róla(139/96. számú OGY határozat). Ebben szó szerint benne van, hogy az alkotmányozás alanya az ország területén élő nép, a magyar állampolgárok összessége, köztük a képviselők is).
Majd ugyanez az alkotmány alapján, ugyanezek a pártok, részben ugyanezen képviselők és jogászok 15 év múlva szemrebbenés nélkül leírják azt a hazugságot, ami a hatályos alkotmányból semmilyen formában nem vezethető le. „Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés.”
Én értem, hogy a politikai „elit”, a képviselők korrigálni akarták az 1989-esideiglenes alkotmányban elkövetett hibájukat, hogy lemondtak hatalmukról a nép javára. Csak hát ez egy végleges és visszavonhatatlan döntés volt, a népnek adott hatalmat már csak a nép adhatná vissza a képviselőnek, azt a képviselő már jogszerűen nem veheti vissza. A koldusnak adott alamizsnát se lehet visszavenni, mert az már az övé, a visszavétel pedig vagy lopásnak, vagy rablásnak minősülne. A népnek visszaadott hatalom már a népé, ezért nem alkothat új alkotmányt a képviselő. Mert a népnek adott hatalmat a nép megoszthatja a képviselővel, (vissza már a nép se adhatja!) de visszavenni már csak alkotmányellenesen lehet(ne). Illetve éppen ezért nem lehet, és ha megteszik, az jogilag érvénytelen aktust és helyzetet eredményez. Ez a mai jogi, alkotmányos helyzet, a Magyarország Alaptörvénye nevű törvény a magyar állam joga szerint érvénytelen, hasonlóan a nemzetközi joggal is ellentétesen létrehozott Magyarország nevű állammal.
Ezt minden alkotmányjogász tudja is, ha érti a szakmáját és nem hazudik saját magának is.
Tehát a képviselőnek nincs joga új alkotmányt alkotni (ezért nem is alkotmánynak nevezik), új alkotmány nélkül viszont nem tudják hatályon kívül helyezni a régit. Csak alkotmányellenesen. (Ezt kellett volna megállapítania időben az AB-nek, hogy egy jogilag érvénytelen alaptörvénnyel NEM LEHET hatályon kívül helyezni a hatályos alkotmányt.)
Tehát a Magyarország (ideiglenes) Alkotmánya (a Magyar Köztársaság Alkotmánya)jogilag ma is hatályban van, mert a képviselők nem rendelkeznek joggal a hatályon kívül helyezésére. Ha viszont a magyar állam (a Magyar Köztársaság)ideiglenes alkotmánya hatályban van, akkor a képviselők alkotta, a magyar államjoga szerint érvénytelen alaptörvénnyel alkotott új állam NEM LEHET a magyar állam. Csak egy új állam, amelynek alkotmányaként működik a képviselők alkotta alaptörvény.
Értem én, hogy a diktatúra jogászai nem a magyar alkotmányosságról akarnak beszélni – mert akkor rögtön kiderül az alkotmányos válság, a kettősalkotmány-kettős állam, ami mindig egy polgárháború előszobája. Mi viszont,akik tudjuk az igazságot, nem engedhetjük meg nekik, hogy azzal, hogy egy diktatúra alkotmányosságáról akarnak beszélni, eltereljék a figyelmet a képviselők hazaárulásáról, a magyar állam új államra, a képviselők diktatúrájára való cseréjéről.
Tehát ha az EKIT vitatkozni akar az alkotmányosságról, akkor ne a Magyarország nevű állam diktatúrájának nem létező alkotmányosságáról vitatkozzunk, hanem a magyar állam mély alkotmányos válságáról, ahol a politikai és jogász „elit”olyan alkotmánysértések sorozatát követte el, ami kimeríti a haza és a népelárulásának fogalmát, ezért méltatlanná váltak a magyarországi népképviseletére és vezetésére. Ha maguktól nem látják ezt be, akkor ezt a tudomásukra kell hozni. És ha a szép szóra nem, a nép felszólítására ezt nem teszik meg, akkor a népnek a saját alkotmánya és a nemzetközi jog alapján joga van akár fegyveres erőszakot alkalmazni a hazai és nemzetközi jogkikényszerítésére a saját – nép feletti diktatúrát létrehozó – politikai „elitje”ellen, annak eltávolítása, lecserélése érdekében.
Ha alkotmányosságról akarunk vitatkozni Magyarországon, akkor erről, az ezeréves magyar államot és a magyarországi népet, annak ezer évnél régebbi alkotmányos rendjét érintő súlyos jogsértésekről kell szóljon a vita. És főleg arról érdemes vitatkozni, hogy a hatályos alkotmányt ért jogsértéseket hogyan lehet felszámolni és hogyan lehet helyre állítani a magyar alkotmányos rendet. Arról érdemes vitatkozni, és szívesen venném a nálam jogilag felkészültebb alkotmányjogászok ez irányú javaslatait. De azt nem vagyok hajlandó eltűrni,hogy egykor köztiszteletben álló, nagy tudású jogászok a népet félrevezetve, becsapva,egy új diktatúrát támogatva, annak nem létező alkotmányosságáról akarjanak vitatkozni.
Tehát az alkotmányjogász „elit” vagy a nép oldalára áll, és elmondja végre az igazat a népnek a politikai „elit” hazaárulásáról és segít a népnek helyreállítani az alkotmányosságot, az alkotmányos rendet, vagy a politikai elittel együtt lesznek eltakarítva a magyar nép éléről.
Most még választhatnak, és én szeretném, ha ez a vita arról szólna, hogy a jogász elit észhez tér és megérti az idők szavát. A népszuverenitás elvét nem lehet megszüntetni, a népnek adott hatalmat nem lehet büntetlenül visszavenni. A hatalmat - a közszabadság ezer éve megszüntetett elve, az 1848-as törvények illetve az 1989-es ideiglenes alkotmány alapján („minden hatalom a népé”) - vissza kell adni a népnek!
És ezt a politikai és jogász elitre nézve is sokkal jobb egy ilyen vitakövetkezményeként, szervezett jogi keretek közt megtenni, mint a nép és saját politikai „elitje” közti fegyveres szabadságharcban. Még lehetőségünk van a békés megoldásra. Talán az utolsó…
Próbáljuk erre használni ezt az EKIT által meghirdetett vitát.
(Ezt az írást levélben is megküldöm az EKIT és Majtényi László részére)
Béla Soltész Szép írás és nagyon kemény hangvételű. Egyet is értenék vele, ha nem lenne benne egy hatalmas baki. Annak az elfogadása ugyanis, hogy az 1989-ben senkik által meg nem választot elitcsoportok alkujaként megszerkesztett ideiglenes Alkotmány legitim lenne, szintén hazugság. Ugyan is az eredeti megállapodás - amit az Ellenzéki Kerekasztal és a hatalom közötti tárgyalások lezárásaként kötöttek 1989. szeptember 18-án - eredetileg arról szólt, hogy a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartotják a közvetlen elnökválasztást. Ezt az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna.
A
2014. június 5., 9:27 · Szerkesztve · Tetszik · 1
Béla Soltész A SZDSZ,FIDESZ duó megpuccsolta az ideiglenes alkotmányt (ami alapján 1989 Október 23.-án kikiáltották az úgynevezett 3. Magyar Köztársaságot ami valójában az első ideiglenes köztársaságnak se tekinthető teljes joggal) egy négyigenes népszavazásnak nevezett alkotmány-elbitorló csalással, aminek a lényege az volt, hogy egy totálisan nemleges eredményt úgy értek el, hogy a Nép Igennel válaszolt egy kérdésre. Tehát NEM lett közvetlen enökválasztás, NEM lett Pozsgai Imre köztárasági elnök, Pozsgai ezért NEM hívhatott össze (az ideiglenes alkotmáy szerint ideiglenesen megválasztott ideiglenes Parlament ideiglenes kormánya által kormányzott stabiltzáció mellett) Alkotmányozó Nemzetgyűlést amit valójában az MDF népi szárnyának ígért meg és amit valójában az MSZMP se akart egységesen, a belőle időközben kiugrott MSZP liberálisokkal cimboráló "technokrata" szárny meg egyáltalán nem.
Tehát a négyigenes népszavazás egy ősmutyi (AZ ŐSMUTYI) volt amibe torgyán 3/3 józsi is belement és még a Petrasovits féle MSZDP-is, és a bojkottal az MDF liberális szárnya (Antall) is áldását adta. Szerintem az MSZP sem érvelt hatékonyan Pozsgai mellett, bár elég sok eszköze ett volna, hogy a NEM győzzön. Az MDF nép-nemzeti vonalának erejét mutatja, hogy a bolykottal egyet nemértő aktivisták (mint én is) az 1Nem 3Igen mellett agitáltak és elérték, hogy az első igen csak 6000 szavazattal nyert.
Majd pedig az alkotmánybitorlásra a 90-es választás után az Antall-Tölgyesi paktum tette rá a koronát azzal, hogy elvették a Nép-től a jogot arra, hogy közvetlenül választhasson köztársasági elnököt.
Az se véletlen, holy az így (paktummal) meghekkelt ideiglenes alkotmány 2011-ig sértetlen maradt. Más véglegesnek szánt alkotmányok ennél rövidebb ideig voltak hatályban.
2014. június 5., 10:04 · Tetszik · 1
Béla Soltész Még valami: Az én véleményemm szerint is mély alkotmányos válság van de az nem 2011-ben kezdődött. Szerintem 1526 (vagy talán 1490) óta folyamatos alkotmányos válság van. Az utolsó telsesen szuverén Magyar állam amiben a Magyar nép (is) élt I. Mátyás (nagy)király által kormányzott Magyar Királyság volt a Kárpátmedencében.
2014. június 5., 10:21 · Tetszik · 2
Tibor Geri Kedves Béla!
Az ideiglenes alkotmány nem a "nem választot elitcsoportok alkujaként" jött létre,(úgy csak a szövege jött létre) hanem úgy, hogy a 85-ben választott képviselők MÓDOSÍTOTTÁK az 1949.évi XX. törvényt (a 89.évi XXXI. törvénnyel).
A legitimitását meg két dolog adja.
1. A képviselők lemondtak az 1920 óta jogtalanul maguknak adott jogokról, és minden hatalmat (ezzel az alkotmányozó hatalmat is) visszaadták a népnek.
2. Az új preambulummal ideiglenessé tették a hatályos (legális de illegitim) alkotmányt.
Ezzel a két módosítással a jogászok és a képviselők megteremtették annak alkotmányos feltételét, hogy a nép szervezett jogi keretek közt, békésen alkothassa meg Magyarország Alkotmányát, és átalakíthassa a magyar állam alkotmányos berendezkedését.
Az egy más kérdés, hogy az elfogadás (a kihirdetés, azaz a hatályba lépés) után ez az egyetértés felbomlott, és mindenki a maga érdeke szerint akarta tovább módosítani az ideiglenes alkotmány, az átmeneti szabályokat......
2014. június 5., 10:38 · Tetszik · 7
Ádám Éva AJÁNLOM EZEKET OLVASÁSRA , A TÖMÖR ÖSSZEFOGLALÁSA A KÖNYV UTOLSÓ FEJEZETÉBEN. http://issuu.com/.../gulyas_miklos_jutas_a_szent_koronar
A Szent Koronarol maskent 1. rész
Gulyas Miklos Jutas, a Szent Koronarol maskent 1 rész
ISSUU.COM
2014. június 5., 11:01 · Tetszik · 2
Ádám Éva http://issuu.com/.../gulyas_miklos_jutas_a_szent_koronar...
A Szent Koronaról masként 2.rész
Gulyas Miklos Jutas a Szent Koronaról masként 2.rész
ISSUU.COM
2014. június 5., 11:02 · Tetszik · 1
Tibor Geri Nem ismeretem ezt a könyvet, de ha a kis képet jól látom, és Gudea van rajta, akkor érdekel...smile hangulatjel
2014. június 5., 11:03 · Tetszik · 3
Tibor Geri Igyekszem minél hamarabb áttanulmányozni, köszönöm....smile hangulatjel
2014. június 5., 11:04 · Tetszik · 3
Béla Soltész Az hogy "A képviselők lemondtak az 1920 óta jogtalanul maguknak adott jogokról, és minden hatalmat (ezzel az alkotmányozó hatalmat is) visszaadták a népnek." de jure még meg is állhatná a helyét.
De a legitimitás minimumfeltétele (szerintem) az lett volna, ha legalább egy véleménnyílvánító népszavazáson fel tették volna a kérdést, hogy t.i. kedves Nép elfogadod e a mi alkunkat ideiglenes alkotmánynak amíg te magad (Nép) meg nem tudod alkotni a véglegest.
Ehelyett az egyetlen érvényes és eredményes népszavazás arról volt, (ami az alkotmányos berendezkedést érinti) hogy a nép nem akar az országyűlés (első szabad) megválasztása előtt Köztársasági Elnököt (=KE) választani magának. De ez sem azt jlentette, hogy utána (1990 április után) se akar. A szadesz-maszop-antalli elit viszont az első igent úgy értelmezte (és ezt paktum által bele is tette az alkotmányba) ,hogy a nép közvetlenül egyáltalán semmikor se akar köztársasági elnököt választani ami viszont egyszerűen ordas hazugság és csalás (ezért is megérdemelte a sorsát az MDF és az SZDSZ is.).
Márpedig az alkotmányos berendezkedés szempontjábol a KE választás lényegi (ha nem is sorsdöntő) kérdés.
További illegitimitást kölcsönöz a 89-es (vajójában 90-es paktumos) alkotmánynak, hogy ezután a hatalomért való harc és a hatalommal való visszaélés gyümölcseit megízlelve (és azt renkívűl ínyére valónak találva) , az "elit" (pártelitek) úgy döntött, hogy mostmár nincs is szüksége a Nép-re az alkotmányozáshoz.
2011- ben az orv-báni fityisz nem tett mást csak ezt az ordas hazugságot továbbgondolta.
És ehhez (sajnos) a magyar Nép egy tekintélyes részének támogatását meg is nyerte mégpedig a 2004-2009 közötti kormányzat borzalmas Nép ellenes húzásait jól félremagyarázva.
2014. június 5., 14:06 · Tetszik · 2
Béla Soltész Arról viszont meg vagyokgyőződve, hogy a 89 szeptemberi alkotmány legdurvább meghekkelese 90-ben (Antall-Tölgyesi paktum) külső (pénz) hatalmi nyomásra történt, tehát a Népszuverenitáshoz semmi köze, végsősoron de jure SEMMIS.
2014. június 5., 14:40 · Tetszik · 4
Tibor Geri Sok igazság van abban, amit a 89-90-es helyzetről írsz, de azzal szerintem az a gond, hogy egy másik fejlődési irányból csak egy elemet emel ki, és egy másik irány közé teszi.
Volna értelme egy ilyen vitának is, de szerintem csak a diktatúra felszámolása után...
2014. június 6., 8:13 · Tetszik · 5
Tibor Geri A népszavazással meg az a gondom, hogy népszavazást nem szabad tartani olyan országban, ahol a sajtó nem a nép tájékoztatását végzi, hanem a hatalom néphülyítésében vesz részt....
Lásd a kettős állampolgárságról vagy a vizitdíjról szóló népszavazást...
2014. június 6., 8:15 · Tetszik · 11
Marika Farnady A sajtó mindig a hatalomé ,tehát "a hatalom néphülyítésében vesz részt".A civileknek talán létre kéne hozni saját sajtójukat és civil köreiket,de olyan profi módon,mint Orbán csapata szervezte meg a polgári köröket.Ez ügyben fáradozik Dr.Kriston István is.meg az ismerősöd,Majoros László is a Közakarat oldalon.
2014. június 8., 19:09 · Tetszik · 3
Halász Vince http://issuu.com/tempohirek/docs/bejelentes20130824
Mi készen állunk
Az Apostoli Magyar Királyság vezetése készen áll Magyarország irányítására, a köztársaság által működtetett hivatalok szükség szerinti…
ISSUU.COM
2014. június 11., 20:21 · Tetszik
Tibor Geri Látod Vince, ez a baj.
Kétértelműen fogalmaztok....frown hangulatjel
Ti a Magyarország nevű állam további működtetésére álltok készen, és nem a MAGYAR ÁLLAM működtetésére......
Tudod ez az a helyzet, amikor a diktatúra létrehozza a saját ellenzékét.
Számomra komolytalanok vagytok, és elég sokszor leírtam, hogy miért.....frown hangulatjel
2014. június 11., 20:29 · Tetszik · 6
Halász Vince Semmi baj... lehet, hogy még nem érted... Áldás!
2014. június 11., 20:30 · Tetszik
Tibor Geri Johnny Gary-Lee Tisztelt Borbély József!
Megtisztelő, hogy egy "kormányzó" figyelemmel kíséri az AE tevékenységét.
Mielőtt legközelebb is hülyeségeket irkál, javaslom tanulmányozni a következőket:
- Halász Józsefnél megtalálja, hogy mi a különbség a Szent Korona Értékrend és Tan között...
- Arisztotelész Politika című művében a királyság mellett megtalálja a másik két jó kormányzási formát is....
- Ezer év magyar törvényei közt megtalálja, hogy ki hívta magát először Magyarország apostoli királyának (II.Lipót - 1790)....
- Pap Gábor és mások Szent Koronáról írt tanulmányai...(akkor talán megérti, hogy nem csak királyt, hanem a kormányzót is a Szent Korona - annak tagjai által - VÁLASZT magának...)
- Utoljára - szerénytelenség nélkül - javaslom a saját jegyzeteimet és az AE dokumentumait tanulmányozásra, talán megérti belőle, hogy hogyan kell a magyar alkotmányos rend és a hatályos ideiglenes alkotmány alapján helyreállítani először Magyarország mai területén a történelmi alkotmány hatályát, és utána kezdhetünk arról beszélni, hogy lehet-e és ha igen, akkor hogyan a Szent Korona Értékrendet helyreállítani, azt is Magyarország mai területén kezdve....
A többit meg bízzuk unokáink bölcsességére, mert kb ennyi idő kell, mire idáig eljutunk....
Szóval ha mindezeket áttanulmányozta és érti is, akkor jöjjön vissza, onnantól kezdve elkezdem komolyan venni....
május 6., 8:11 ·
2014. június 11., 20:32 · Tetszik ·
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés